Az év első két hónapjában folytatódott a dezinfláció: január-februárban a fogyasztói árszínvonal 2,6 százalékkal emelkedett, míg egy évvel korábban 3,7 százalékkal. Az alap(mag)infláció tekintetében ennél is nagyobb az árindex esése: a tavalyi 3,5 százalékkal szemben idén csupán 0,6 százalékos drágulás jelentkezett.
A februári inflációt - akárcsak a januárit és a múlt évit - alapvetően a maginfláción kívüli idényáras élelmiszerek, üzemanyagok és a háztartási energia drágulása hajtotta. Az alap és a teljes fogyasztói kör inflációs ütemkülönbségének elnyílása 2005-ben a fejlett országokban is megfigyelhető volt, az olajár-emelkedés és az annak általános árnyomását tompító globális verseny együttes hatásaként.
A januári és februári inflációs adatok 0,2-0,3 százalékponttal meghaladták a Reuters által megkérdezett elemzői körben prognosztizált átlagot. A várakozásoknál magasabb árindex kialakulásában meghatározó szerepet játszhatott az élelmiszerek rövid indexének (hó/előző hó) az átlagos áremelkedést többszörösen meghaladó értéke. Ezen árufőcsoport árváltozásának előrejelzésénél a legnagyobb a bizonytalansági tényező.
Mi befolyásolta az áremelkedést?
Az idei fogyasztói áremelkedést alapvetően befolyásolta a felső áfakulcs 5 százalékpontos csökkentése, amely az áruk és szolgáltatások 54 százalékát érintette. A személygépkocsiknál és az élvezeti cikkeknél azonban az áfakiesést más közvetett adók emeléséből pótolták. Ha az áfacsökkenést mindenütt maradéktalanul érvényesítették volna, akkor 1,9 százalékos deflációnak kellett volna előállnia - minden más tényezőtől eltekintve.
Ám praktikusan nem lehet "minden más tényezőtől" eltekinteni, így különösen nem a gyengülő árfolyamtól, az energia- és üzemanyagárak nyomásától, a várható fogyasztói kereslet élénkülésétől, illetve a piaci verseny áru- és szolgáltatáscsoportonként különböző intenzitású árszabályozó szerepétől.
Befolyásolta az áfa-hatás idei kifejeződését, hogy az üzemanyagoknál már a múlt év októberétől érvényesítették az 5 százalékpontos csökkentést, illetve hogy számos piaci szereplő az előrehozott áfakulcs-mérsékléssel igyekezett piacbővülésre szert tenni a múlt év utolsó hónapjaiban.
Kisebb mértékű drágulás
Míg 2006 első két hónapjában - az előző évről áthúzódó árhatásoktól eltekintve - mindössze 0,3 százalékos drágulás mutatkozott, addig egy évvel ezelőtt 2,3 százalék. Az áruk árszintje nem változott, a szolgáltatásoké - ahol a leggyengébb a verseny áremelést korlátozó ereje - 1,1 százalékkal nőtt.
Az esztendő átlagában az MNB februári jelentése szerint 1,3 százalékos fogyasztói inflációt vár, a Reuters által megkérdezett elemzők februári prognózisának átlaga 2 százalék volt.
Petschnig Mária ZitaPénzügykutató Rt.
Kapcsolódó anyagok: A dráguló energiavásárlás hatott a hazai importra Hazai gazdasági növekedés: lassuló ütem, javuló szerkezet Már érződik az energiaárak emelkedésének hatása Magyar munkanélküliség növekedése: természetes vagy drámai? Idén sem nyaral a magyar családok többsége
