A magyar exporttermékek áraikat tekintve is felzárkóztak az unióbeli versenytársakéihoz, ami szintén azt jelzi: immár nem az olcsó, hanem a minőségi termelés a jellemző.
A kilencvenes évek második felében 135,7 százalékkal emelkedett az EU-tagországokba irányuló magyar feldolgozóipari kivitel értéke. Ez közel kétszerese annak a növekedési ütemnek, amit a régió egésze elkönyvelhetett -- derül ki a bécsi intézet elemzéséből. Ennek ismeretében nem meglepő, hogy 1999-re a magyar feldolgozóipar exportjának értéke a térség valamennyi más országáét meghaladta.
Peter Havlik, a WIIW igazgatóhelyettese a jelentést kommentálva lapunknak kijelentette: Magyarország jelentős sikereket ért el az exportszerkezet átalakítása terén, így az ezredfordulón már a technológiavezérelt iparágak -- például az autógyártás és az elektronika -- adták a feldolgozóipari kivitel közel felét.
Ez a mutató az EU-ban megszokottnak, Kelet-Közép-Európában ugyanakkor példátlanul magasnak számít, hiszen az élboly többi tagja -- Csehország, Szlovákia és Szlovénia -- mindössze 20-30 százalékos arányt ért el. Ezzel egy időben a magyar kivitelben a legkisebb, a kilencvenes évek második felében folyamatosan csökkent a munkaintenzív termékek részesedése.
A magyar és szlovén exporttermékek árai a vizsgált időszakban fokozatosan felzárkóztak az EU-ban tapasztalt szinthez -- teszi hozzá a WIIW. Peter Havlik azonban ezt nem tartja az exportdinamikát veszélyeztető tényezőnek: inkább annak a bizonyítékaként értékeli, hogy az uniós piacon nem csupán az alacsony árakkal, hanem a minőséggel is lehet versenyezni.
A magyar, cseh, szlovák és észt feldolgozóipar nemzetközi versenyképessége összességében javult az 1995 és 1999 közötti időszakban, a lengyel, szlovén, lett, litván, román és bolgár iparé ugyanakkor romlott -- vélekednek a bécsi szakértők. A munkaintenzív ágazatok részaránya különösen a lett, litván és román ipari kivitelben magas, ráadásul Magyarországon kívül az összes többi vizsgált országban emelkedik vagy stagnál.
A tíz vizsgált reformország az elmúlt évtized második felében 9,53-ról 11,4 százalékra tudta emelni a tizenötök feldolgozóipari behozatalából való részesedését. Magyarország 1999-re pontosan egy százalékpontot tudott rátenni az 1995-ös 1,65 százalékra; a többi ország is többé-kevésbé folyamatosan növelte részesedését, mindössze Szlovénia exportjának súlya esett vissza évről évre. Abszolút értelemben ugyanakkor a szlovén ipari kivitel is emelkedett, jóllehet a térség átlagának mindössze harmadát kitevő, 24,8 százalékos mértékben.
A térség országainak kereskedelmi partnerei sorában az EU egyre jelentősebb szerepet játszik. A feldolgozóipari kivitelben a tizenötök részesedése 1998-ban 73 és 38 százalék között mozgott (Magyarország, illetve Litvánia képviselte a két "végletet").
A nyugat-európai exportra termelő magyar feldolgozóipar által a kilencvenes évek második felében végrehajtott szerkezetváltáshoz hasonló folyamatok Peter Havlik szerint Csehországban és Szlovákiában is megfigyelhetők bizonyos mértékben. Lengyelországban ugyanakkor továbbra is nagy a belföldi piac súlya, az ipar exportoffenzívája így a régió kisebb gazdaságaihoz viszonyítva szerényebb sikereket tud felmutatni.
Az ipari export már felzárkózott
Magyarország Nyugat-Európába irányuló ipari exportjának mind növekedési üteme, mind szerkezete kimagaslóan jó a kelet-közép-európai térségben -- állapítja meg a bécsi WIIW kutatóintézet.
