„A forint ingadozási sávjának kiszélesítése, a forint teljes konvertibilitásának kinyilvánítása, a még megmaradt devizakorlátozások feloldása, valamint csúszó leértékelés rendszerének megszüntetése mind-mind azt a célt szolgálta, hogy Magyarországon minél előbb az EU-tagországokéhoz hasonló pénzügyi rendszer működjön, és az ország mielőbb be tudjon lépni az eurózónába” - húzta alá Járai Zsigmond. „Az elmúlt év elején, amikor is a jegybank közzétette eredeti, 2001 decemberére vonatkozó prognózisát, nevezetesen, hogy az infláció 2001 végére 7 százalékra mérséklődik, a pénzpiaci szereplők közül kevesen bíztak az MNB várakozásának teljesülésében. Az elmúlt év harmadik negyedévében azonban már látszott, hogy reális volt e várakozás a számtalan külső és belső negatív hatás ellenére. A jegybank most is szilárdan hisz abban, hogy 2002 decemberéig az egy évre visszatekintő infláció 4,5 százalékra mérséklődik, 2003-ra pedig ennek tudatában fogalmazta meg 3,5 százalékos inflációs célkitűzését” - tette hozzá.
Járai Zsigmond kiemelte: az MNB az inflációs célokkal összhangban tette meg kamatlépéseit is. Egyrészt a Magyar Nemzeti Bank először összehangolta a jegybanki alapkamat és az irányadó kéthetes jegybanki betét kamatlábának változását. Később az MNB monetáris vezetése úgy döntött, hogy 2001. július 13-tól a két kamat mértéke megegyezik. A kamatlépések eredményeként a jegybanki alapkamat 11,25 százalékról 9,75 százalékra csökkent az elmúlt év végére. Az ezzel megegyező kéthetes betéti kamaton keresztül pedig a jegybank jelentősen csökkentette a pénzpiaci kamatokat. „Az Európai Unióba történő belépésig nem kívánunk változtatni a tavaly kialakított monetáris politikán” - húzta alá Járai Zsigmond.
Az ország gazdasági növekedése 3,8-4 százalékos volt 2001-ben
Magyarország elmúlt évi gazdasági növekedése a jegybank szakemberei szerint minden bizonnyal 3,8-4 százalékos volt, és ez jó teljesítmény ahhoz képest, hogy 2001-ben hosszú évek óta a legkritikusabb világgazdasági irányzatok jelentkeztek.
