3p

Pedig Szitár-Csanádi Attilát az orosz állami atomvállalat egyik legfőbb hazai bizalmasaként tartják számon, több forrás szerint neki is köszönhető, hogy Vlagyimir Putyin díszpolgári címet kapott a Debreceni Egyetemtől.

A Ganz EEG nevű társaság 100 százalékos orosz tulajdonba kerülése után még tovább csökkent az esélye annak, hogy teljesüljön az a célkitűzés, hogy magyar szereplők végezzék majd a 3700-3800 milliárd forintos paksi bővítés munkálatainak legalább 40 százalékát, derül ki a Direk36 új cikkéből, amely a 444-en jelent meg.

Orbán Viktor és Vlagyimir Putyin a 2017-es, budapesti dzsúdó-világbajnokságon. (fotó: MTI)

A Ganz EEG vezetőjét, Szitár-Csanádi Attilát az ismerői a Roszatom egyik legfontosabb magyarországi bizalmasaként tartják számon. Szitár-Csanádi a Direkt36 több forrása szerint szerepet játszott abban a sok bírálatot kiváltó döntésben is, hogy a Debreceni Egyetem díszpolgári címet adott Vlagyimir Putyin orosz elnöknek.

A Ganz Engineering és Energetikai Kft. 2008-ban jött létre, amikor a Magyarország egyik legnagyobb nehézgép-gyártó vállalatcsoportjaként ismert Ganz összeállt az orosz Roszatom egyik cégével. A Ganz-csoport profiljának régóta része volt az atomenergia üzlet, többek között a jelenlegi paksi blokkokhoz is szállítottak berendezéseket. Szerették volna megőrizni ezt a tevékenységet, ezért úgy döntöttek, hogy megállapodnak a Roszatommal. Az orosz cégnek ez kapóra jött, ők is erősíteni akarták a pozíciójukat Magyarországon. A közös cégben végül az oroszok többségi, 51 százalékos tulajdonrészt szereztek, az ügyvezetőt ugyanis ők szerették volna kinevezni.

A nyilvánosság előtt is többször szóba került a Ganz EEG részvétele a paksi bővítésben, ami hosszú távú fellendülést hozhat a társaságnak. A színfalak mögött viszont nem volt zökkenőmentes a magyar-orosz viszony a cégnél. A Direkt36 által átvizsgált céges iratok szerint kezdetektől fogva sokat vitáztak a felek, majd a konfliktus akkor csúcsosodott ki, amikor az oroszok 2014 végén a magyar fél ellenszavazata ellenére is jóváhagyták, hogy a cég 10 millió eurós (3,1 milliárd forint) hitelt vegyen fel. Erre reagálva a magyarok beperelték az oroszokat, akik erre válaszul szintén indítottak egy pert a magyar tulajdonos ellen.

Hiába arattak bírósági győzelmet a magyarok, 2016-ban eladták 49 százalékos üzletrészüket a Roszatomnak. A magyar fél papíron nyereségesen szállt ki, de persze, ha a Ganz EEG tényleg meghatározó szerepet fog játszani a Paks 2 projektben, akkor jóval nagyobb profithoz is juthattak volna.

Magyar kormányzati tisztviselők a Ganz EEG eladása után is úgy utaltak a cégre, mint a paksi bővítés lehetséges magyar szereplőire. Igaz, Süli János egy parlamenti válaszában azokat a beszállítókat nevezte magyarnak, amelyek Magyarországon tevékenykednek, itt fizetnek adót, hozzájárulnak a magyar GDP-hez, illetve magyar munkaerőt alkalmaznak, nem pedig azokat, amelyeknek a tulajdonosaik is magyarok.

Direkt36

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!