Mit remélt Magyarország az EU-tagságtól és mi lett mindebből 20 év alatt?
Devizahitelezés, euróbevezetés, uniós pénzek, kilátások - online Klasszis Klubtalálkozó élőben Medgyessy Péterrel!
Vegyen részt és kérdezzen Ön is Magyarország korábbi miniszterelnökétől!
A 2016 sem múlt el emlékezetes botrányok nélkül, ezekből válogattunk - a teljesség igénye nélkül. Címszavakban: elveszíti közpénz jellegét, Rogán, a bulibáró, Sikér Zrt., Panama-iratok, Spéder, kopaszok a Választási Irodánál, PISA-teszt és megannyi más.
Elsősorban a gazdasági vonatkozású események közül válogattunk, de bekerült egy-két közéleti jelentőségű történés is. Vannak olyan, sokak által botrányosnak tartott helyzetek, amelyeknél nehéz lenne kiragadni egy momentumot, ami megrázta vagy felháborította volna az érdeklődő közönséget. Ilyen például az "egészségügy helyzete", a mélyszegénység, amelyekről szólva egész évben láttak napvilágot rendkívül lehangoló hírek. Van olyan is, ahol megítélés kérdése, hogy botrányosnak tekinthető-e maga az eset, mondjuk az október 2-i népszavazás önmagában (mert egy jogilag értelmezhetetlen kimenetelű kérdésről volt voksolás, hogy a menekültellenes hangulat felkorbácsolásáról ne is beszéljünk) vagy az arra költött 12-17 milliárd forint (előbbi a hivatalos adat, utóbbi az Átlátszó számítása). De nem kerül be a felsorolásba a menekültekkel kapcsolatos általános állami hozzáállás, bánásmód sem, pedig joggal érte hazai és nemzetközi kritikák sora a kormányzatot. Nem lesz a listán az összes korrupciós skandalum sem, vagy nehezen lennének besorolhatók a kormányhoz közel álló vállalkozók közbeszerzési sikerei is (jópárral foglalkoztunk év közben mi is). Nem foglalkozunk az olyan érdekes vállalkozói teljesítményekkel sem, mint Mészáros Lőrincé, akinek cégei idén 225 milliárdot nyertek el közbeszerzéseken, és akinek fogalma sincs a vagyonáról, hogy esetleg pár napon belül vesz-e médiát, szállodát vagy sem (vett). (Azért bónuszként egy sajtótörténeti jelentőségű interjújának videója a cikk végén megtalálható, valamint a Heti Válasz a karácsonyi számában megpróbálta számba venni a teljes vagyont, amiről a cikk végén szintén megemlékezünk.) Sokakban keltett rossz érzést a kormányhoz közelálló vállalkozói kör brutális nyomolása és az ellenzéki sajtóval való leszámolása, ugyanakkor ezekkel az ügyekkel éves összefoglalónk első részében részletesen foglalkoztunk, így a Népszabadság kegyetlen bezárásával, az origo vagy a vs.hu kormányközelbe kerülésével itt már nem foglalkozunk.
Szóval, nézzük, melyek voltak 2016 emblematikus gazdasági vonatkozású botrányai.
Sikér Zrt.: csőd, felszámolás, de mi lesz a termelőkkel?
Kezdjük egy viszonylag kis port kavaró esettel, jóllehet az év vége felé már kezdett súlyosbodni a helyzet. A Sikér Zrt. február elején kért csődvédelmet részben a Széchenyi Bank csődje miatt, mert az onnan jóváhagyott hitelekből kezdték meg szekszárdi üzemük felújítását. A bankcsőd éppen akkor vont el forrásokat a cégtől, amikor a beruházást a pályázatok miatt már nem lehetett felfüggeszteni. A negyed évszázados, magyar tulajdonú és pár éve még tízmilliárdos forgalmú cég az öt legnagyobb malomipari vállalat közé tartozott, sorsa nyáron pecsételődött meg, amikorra biztossá vált, hogy nem tud megállapodni hitelezőivel, így júliusban megindult a felszámolási eljárás. Az év végén pedig olyan sajtóhírek láttak napvilágot, hogy Csányi Sándor cége, a Bonafarm és Mészárós Lőrinc vetett szemet a cég vagyonára. Ezt a Bonafarm cáfolta, viszont továbbra sem tudni, mi lesz a Sikér mintegy 200 termelőjének bent ragadt pénzével, megsegítésükről egyelőre nincsen szó.
Kopaszok a Választási Irodánál - a demokrácia legnagyobb dicsőségére
Óriási felháborodást keltett az egyik, cinikus magyarázatokat generált a másik oldalon, az a nehezen minősíthető eset, amely a vasárnapi boltbezárással kapcsolatban történt. Mint ismert, a kormány kevés kivételtől eltekintve megtiltotta az üzletek vasárnapi nyitva tartását, ám ez jelentős ellenállásba ütközött, sok szakmai szervezet, és politikai párt tiltakozott, de még a Fidesz szavazók körében is nagyon jelentős volt a társadalmi elutasítottsága. Így az MSZP szerette volna népszavazásra vinni a kérdést, ám február 23-án mintegy 20 kopasz fiatalember jelent meg kora hajnalban a Választási Irodánál, fizikailag téve lehetetlenné, hogy a szocialista Nyakó István adhassa be elsőként népszavazási kérelmét. (Már önmagában az is a demokrácia megcsúfolása, hogy ilyen metódussal lehet népszavazási kérvényt benyújtani, ugyanis csak az elsőként benyújtott kérést vizsgálta a Kúria.) A szocialisták azonban végül sikerrel jártak és a kormány annyira megijedt a lehetséges referendumtól, hogy még áprilisban el is törölte a vasárnapi boltzárat.
Elveszíti közvagyon jellegét... vagy mégsem
Nagyot durrant az a március elsején elfogadott törvényjavaslat, amely a Magyar Nemzeti Bank által létrehozott alapítványokba pumpált 250 milliárdnyi jegybanki pénz az alapítványoknál "elveszíti közvagyon jellegét". A jogi szempontból és a józan ész felől nézve is abszurd indoklás szerint azáltal vesztette volna el közvagyon jellegét, hogy odaadták az alapítványoknak. A jogalkotókat nem zavarta, hogy korábban már bírósági ítélet mondta ki ennek ellenkezőjét, de az sem, hogy korábban a Norvég Civil Alap (vagyis a norvég állam) által civil szervezeteknek adott juttatásokat Csepreghy Nándor akkori helyettes államtitkár minősítette középnznek. Mindez ilyen, méltán bohózatba vagy Örkény István tollára méltó nyilatkozatokat szült, mint - a dadaizmus iránt amúgy is különösen fogékony - Kósa Lajos debreceni polgármesteré:
Az Alkotmánybíróság viszont nem volt vevő a kormányzat és a jegybank által előadott "érvelésre", így visszadobta a törvényt, az alapítványok vagyona maradt az, ami valójában is volt: közvagyon.
Az MKB állami tulajdonból magánkézbe kerül - egy újságíró pedig büntetőeljárás alá A legnagyobb kedvezményezett azonban a 2014-ben előbb állami tulajdonba került, majd idén magánkézbe adott MKB lett, amely 3 év alatt 26 milliárdot kapott az MNB hat alapítványától. Az idei eladás vevőiről nem sok minden derült ki, a vételár 37 milliárd forint lett. Többen a Duna Aszfalt tulajdonosát, Szijj Lászlót sejtik a bank megvásárlói mögött. Formálisan az MKB Bank új tulajdonosai a Blue Robin Investments S.C.A., a METIS Magántőkealap és a Pannónia Nyugdíjpénztár által alkotott konzorcium résztvevői 45-45-10 százalékos arányban. A Blue Robin Investments anyacégének tulajdonosa egy szingapúri vállalkozás, mind a Blue Robint, mind anyacégét nem túl régen alapították minimális tőkével, és az MKB-ban 45 százalék tulajdont szerző társaság konzorciumi társaival úgy adta be az ajánlatát, hogy még be sem volt jegyezve.
Semsey Barna, az ismeretlen hátterű Blue Robin tanácsadója a júniusi sajtótájékoztatón felolvasta, hogy a vevőknek "konkrét elképzeléseik vannak a bank jövőjéről". Ennek egyik része, hogy egy "nemzetközi tanácsadói testületet" hoznak a bank mellé, akik olyan szakemberek lesznek, akik értenek a kereskedelmi bankoláshoz.
Emellett a munkavállalói részvényesi programmal fogják motiválni a dolgozókat, itt összesen 10-15 százalék kerülhet majd még a 2019-es tervezett tőzsdére menetel előtt a dolgozókhoz.
Jaksa János, a szintén ismeretlen finanszírozású Minerva tőkealap vezetője azt mondta el, hogy fantasztikus érzés nekik, hogy most elutalták a vételárat. Az Ernst&Young, az Oppenheim és a Lovászi ügyvédi irodák voltak a tanácsadóik a folyamat során.
Októberi fejlemény (és mutatja a magyar sajtó "szabadságát"), hogy az MKB-ról szóló cikkek újságíróját büntetőeljárás alá vonta a rendőrség - az MNB feljelentése miatt, noha a jegybank egyszer sem kért helyreigazítást a Figyelőben megjelent cikkekel kapcsolatban, és az írásokban megfogalmazott állítások később igaznak bizonyultak. Az MNB azt nehezményezi, hogy a lap megírta, hogy állam súlyosan félrevezette az adófizetőket, amikor úgy költött el 17 milliárd forintot egy bankra, hogy közben a döntéshozók az egymás közti levelezésben arról írtak, hogy mindez brutális terhet jelent majd. A bank élén 2013 óta a jegybank alelnöki posztjáról érkezett Balog Ádám áll, aki élvezi az új tulajdonosok bizalmát is.
Panama-akták magyarországi érintettjei Az egész világra kiterjedő, hatalmas oknyomozó újságírói munka eredményeként dolgoztak fel 11,5 millió dokumentumot, mintegy 214 ezer cégről. Olyan nagyhatalmú politikusok kétes ügyeire derült fény, mint Vlagyimir Putyin, az ukrán Viktor Porosenko vagy éppen az izlandi kormányfő, Sigmundur Gunnlaugsson, aki éppen abban az időszakban tartott több millió dollárt izlandi államkötvényekben, amikor az ország bankrendszere összeomlott. Magyar érintettje a világméretű kiszivárogtatásnak Horváth Zsolt, volt fideszes képviselő, volt államtitkár, akinek két Seychelle-szigeteki cégére is rábukkantak. Aztán egyre jöttek a további információk, így például újabb offshore-technikák derültek ki Csányi Sándor, Spéder Zoltán és Gattyán György cégeiről, de előkerült a szocialistákhoz köthető Hujber Ottó, továbbá Boldvai László feleségének, Konti Csillának a neve is, valamint a 2000-es évek elején a MÁV-val szoros kapcsolatban álló Horváth László cége, a Chewton Limited is. Az újságírók tényfeltáró munkájának sok eredménye nem lett, egyrészt az Orbán Viktor miniszterelnök által elrendelt vizsgálatoknak hamar vége szakadt, másrészt pedig Magyarország egyik legnagyobb kiadójának anyacége, a BÉT-en is jegyzett Opimus Group meghatározó tulajdonosai között egy Seychelle-szigeteki és egy nigériai offshore cég is van, amelyek tulajdonosai nem ismertek.
Földárverések - olcsón, "közelieknek" Szintén tavaszi történet, hogy az amúgy is erős fenntartásokkal kezelt árverések Fejér-megyében különös politikai színezetet kaptak. Április elején tette közzé Ángyán József, az Orbán-kormány egykori vidékfejlesztési államtitkára a Fejér-megyei földeladásokról szóló jelentését. A dokumentumból nemcsak az derül ki, hogy Orbán Viktor szűkebb pátriájában értékesítették a legtöbb és a legjobb minőségű állami földet, hanem az is, hogy itt érvényesült a leglátványosabban a politikai befolyás a nyertesek kiválasztásánál. A nyertesek toplistája: Mészáros Lőrinc és rokonsága, a Csákvári Mezőgazdasági Zrt. vezérkara és rokonságuk, a Mezőföld Kft. társtulajdonosai. Ráadásul az összes eladott földterületnek csak a 20 százalékát szerezték meg olyanok, akik ténylegesen helyben (azaz 20 kilométeres távolságon belül) élnek, és a föld 80 százaléka olyanokhoz került, akik az érvényben lévő törvényi szabályozás szerint nem is indulhattak volna a liciteken, máris kiderül, hogy a földprivatizáció meghirdetett és tényleges céljai között alig van átfedés. Az már csak hab volt a tortán, hogy a földügyi államtitkár, Bitay Márton Örs a legnagyobb nyertessel, Mészáros Lőrinccel találkozott a Four Seasonsben, de csak kávéztak...
Spéder Zoltán bukása
A jobboldali bankár, nagyvállalkozó korábbi, még a Rajk-kollégimi fideszes kötődései semmit sem értek, és a nyár elején olyan összehangolt és durva támadásnak lett kitéve, amire a rendszerváltás óta nem volt példa (hacsak Simicska Lajos G-napját ide nem számítjuk). A korábban 15 évet az OTP-ben dolgozó (de Csányival nagyon komolyan összevesző), majd az FHB-t felépítő bankár, a CEMP médiabirodalom tulajdonosát a TV2 támadta be, egészen súlyos hangvételű összeállításában, majd ezzel egyidőben a takarékok integrációjából az FHB-t és a Takarékbank Zrt-t kizáró törvényjavaslatot fogadott el a Parlament. (Korábban már Demján Sándor is hevesen bírálta a Spéder-féle takarékintegrációs elképzelést, amihez csatlakozott Patai Mihály, a Bankszövetség elnöke is. Utóbbitól bérelt egyébként lakást Matolcsy György jegybankelnök, ami más országokban felveti az összeférhetetlenség gyanúját... Ezt amúgy a bezárt Népszabadság derítette ki, és a jegybankelnök a lap megszüntetéséig nem is reagált ezekre az információkra. Mindenestre, ma már nem bérel Pataitól lakást...) Harmadrésztét pedig a pénzügyi felügyelet hirtelen felmelegített egy 2012-es ügyet is, személyes felelősségre vonást is kezdeményezve. Majd tartva a rohamtempót, napokon belül már házkutatást is tartottak a kegyvesztett bankvezérnél.
Ilyen "bemelegítés" után nem volt kétséges az eredmény: Spéder röpke 5 hónap alatt kivonul szinte minden magyarországi érdekeltéségből, így augusztusban a BIF néven ismert Budapesti Ingatlan Hasznosítási és Fejlesztési Nyrt-ből szállt ki. (A BIF mások mellett a szintén milliárdos kormánybarát múzeumvezető, Schmidt Mária és Nobilis Kristóf közös cége. Schmidt nemrég a médiába is bevásárolt: övé lett a Figyelő, amely ugye kínos cikkekben foglalkozott az MNB szerepével az MKB-botrányban.) Ezek után a CEMP-ből management buy-out révén kiszakad a NetMedia Zrt. (ide tartozik a portfolio.hu és a penzcentrum.hu pénzügyi portálok), majd októberben az FHB-ben birtokolt részvényeit is eladja, így ma már csak az index.hu és a hozzá tartozó oldalakat (napi.hu, totalcar, velvet, Inforadió) tömörítő CEMP csoport van Spéder birtokában. Decemberben a CEMP Trade Kft. is átkerült a NetMediához. Nagy kérdés, hogy az "index-csoport" meddig marad a megbuktatott nagytőkésnél.
Rogán Antal, a bulibáró A kommunikáciért felelős miniszter és felesége régóta ismert kissé extravagáns életmódjáról, luxustáskák, luxusutak, celebekkel barátkozás, Cili asszony modellként és sorozathősként is bemutatkozott, rendszeres szereplői lettek a bulvármédiának. Ott azonban megbicsaklott a dolce vita, amikor a Népszabadság (már megint ők) kiszúrta, hogy a celebbarát Szabó Zsófi esküvőjére - épp a népszavazás napján - luxushelikopterrel utaztak. Ezt először letagadták, és csak a képi bizonyítékok hatására ismerte el a miniszter (egészen pontosan a helikopter bérbeadó cég vezetőjének jutott eszébe, hogy tényleg volt ilyen, és erre hivatkozott később Rogán, hogy rajta keresztül ő már tájékoztatta a közvéleményt), hogy bizony, az eset megtörtént, de csak hirtelen jött ötlet volt és csak hazafelé. Rogán magyarázata szerint a felesége barterezte le a repülőutat. Ugyancsak a Népszabadság derítette ki, hogy nem hirtelen ötlet volt és nem csak hazafelé volt a repülőút...
Rogánnak a körmére égett a letelepedési kötvénybiznisz is, amit egyrészt keresztbe vágott a kormány bevándorló-ellenes kampánya, másrészt még Varga Mihály is elismerte, hogy a magyar állam számára nincs gazdasági haszna. Ellenben a sajtóbeszámolók szerint Rogánhoz (és Habony Árpádhoz) köthető ügyvéd igencsak haszonélvezője lehet a programnak.
A propagandaminiszter amúgy titokban tehetséges feltaláló is, mint az augusztusban kiderült. Nem vetett jó fényt Rogánra az az oknyomozó cikk sem, amit gazdasági jobbkezéről, Kertész Balázsról közölt az Index. Itt az V. kerületi ingatlaneladások is terítékre kerültek.
A PISA-tesztek katasztrofális eredménye
A végére maradt a talán legbotrányosabb esemény. Meglehet, a jelző önkényesnek tűnik, ám két nagyon komoly érvet tudunk felhozni mellette: az oktatás a modern gazdaságok, társadalmak legfontosabb alapja, a tudásalapú társadalom, -gazdaság szerte a világon egy-egy ország versenyképességének fundamentuma, másrészt pedig ebből is következően, sikeres jövőjének záloga. A mai diákok lesznek a jövő vállalkozói, munkavállalói, tisztviselői, politikusai, orvosai, mérnökei. Így ha az ő képzettségükkel, teljesítményükkel van baj, az a legsúlyosabban hat az ország sikerességére, kilátásaira. A PISA-teszt ugyan természetesen nem mindenható, nem mér jól mindent, de fontos jelzője egy ország oktatási rendszerének, látványos összefüggés van a PISA-teszteken jól teljesítő nemzetek és a gazdaságilag sikeres országok között. A magyar diákok a PISA 2003-as bevezetése óta nem teljesítenek jól, és a 2012-es rossz eredményeket még rá lehetett kenni az "elmúltnyolcévre", viszont a decemberben kijött 2015-ös eredmények olyan mélypontot jelentettek, amit már nehéz másra hárítani (nota bene: a kormányzat derekasan próbálkozik ezzel is a megjelent nyilatkozatok egy része a tanárokat teszi bűnbakká).
Természettudomány: a magyar diákok körében a legnagyobb mértékű a teljesítmény csökkenése, messze az OECD-átlag alá estünk.
Szövegértés: folyamatos teljesítményromlás 2009 óta, a 15 évesek 27,5 százaléka legalacsonyabb képességi szinten van olvasásból, azaz funkcionális analfabéta.
Matematika: stagnáló alacsony teljesítmény, itt is jóval az OECD-átlag alatt vagyunk.
az ország szegénységét, ám az észtek nem sokkal gazdagabbak nálunk (viszont sokkal többet költenek oktatásra), mégis sokkal jobbak az eredményeik. A kulcs az, hogy a rendelkezésre álló erőforrásból nagyobb arányban költenek rá, így a tudás és gyermekközpontú szemléletnek egy szegényebb országban is meglátszik ennek hatása az eredményeken.
Amit a PISA mér, az nincs benne a tananyagban, ezért teljesítettek rosszul a diákok - de pont ez a lényeg: a gyerekek képesek-e más környezetbe, a valóságos élethez közeli példákon is alkalmazni a megtanult tananyagot.
A TIMMS-felmérés sokkal szebb képet mutat, mint a PISA - egyrészt ott is a középmezőny alján vagyunk (megelőz minket Oroszország és Kazahsztán is), másrészt a TIMMS alapján a világ egyik legpolarizáltabb oktatási rendszere a magyar: az eredmények szórása, a legjobbak és legrosszabbak közti távolság kiemelkedő.
A tanárok nem jól tanítottak, a tanulók nem tanultak eleget - éppen a TIMMS mutatja meg, hogy a tananyagot bizony azért leadják a tanárok, a gyerekek pedig elsajátítják, a baj azzal van, hogy nem tudják a tanultakat alkalmazni. Ráadásul egy létrehozott oktatáshatékonysági index szerint a magyar rendszer a negyedik leghatékonyabb, vagyis jóval az átlag alatt költünk az oktatásra, és ehhez képest érünk el jobb eredményt.
Az eddig reformok még nem értek be, illetve a most elinduló kezdeményezések még nem hatottak - a magyar "reformok" lényege a minden szinten való központosítás, ám a PISA-felmérések épp azt mutatják, hogy minél nagyobb a szakmai autonómia az intézménynél, annál jobbak az eredmények. Vagyis a mi "reformintézkedéseink" iránya épp ellentétes a sikeres rendszerekével.
Nos, ez volt az év botránykrónikája. Mint említettük, korántsem teljes, hiszen nem írtunk Mengyi "Voldemort" Roland ügyeiről, sem a Facebookos kommentelési útmutatót kiadó, Simonka Györgyutáni nyomozásról, a Liget-projekt kapcsán történt összecsapásokról az őrző-védők és a civilek között, az I. kerületi lakáskiadások anomáliáiról, a szerte Budapesten folyó fakivágásokról (Városliget, József nádor tér, Dagály, Csillaghegy, stb.), a Gyárfás Tamás úszószövetségi elnök lemondásához vezető Hosszú Katinka-Gyárfás csatáról, a vizes VB és a 2024-es olimpia körüli eseményekről. Nem írtunk a BKV kigyulladó metróiról, a Posta év végi összeomlásáról vagy az Erzsébet-utalványok kiosztásának kabaréba illő, ám annál idegesítőbb eseteiről sem. Ezek most zajlanak, zajlottak, mindannyian emlékszünk még rájuk.
Végül álljon itt az ígért videó Mészáros Lőrinc interjújával, aminek számos mondatát még bizonyára sokáig fogják idézni, tanítani.
A Heti Válasz gyűjtése dióhéjban: 500 milliárd forintnyi építőipari projekt, két bank, egy búzafeldolgozó üzem, 3960 plusz 1545 hektár föld, egy tokaj-hegyaljai luxusborászat, 18 patinás hotel, egy új alcsúti szállodaprojekt, a Szekér Csárda, egy kalandpark, újságok, nyomdák, szórólapterjesztő vállalat, tévécsatorna, horvát fociklub és ingatlanvállalkozás, irodaházak, tűzhelygyár, ásványvízipar, autókereskedés, vadgazdálkodás.
Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas
szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára. Előfizetőink máshol
nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért. Előfizetésünk
egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek
között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is
tartalmaz.
