A dot-com piac összeomlása, illetve a harmadik generációs mobilhálózatok koncessziójáért folyó harc alaposan kivéreztette a távközlési cégeket. Meglepő módon ez kedvezően hatott a szélessávú szolgáltatások fejlesztésére. A pénzszűke ugyanis együttműködésre kényszerítette a korábban az ettől mereven elzárkózó távközlési cégeket, internet szolgáltatókat és tartalomszolgáltatókat.
Csalódás érheti azokat is, akik "szélesítenek" és ADSL kapcsolatra fizetnek elő. Igaz, hogy hagyományos ténykedésük a korábbinál gyorsabb és kényelmesebb lesz, illetve folyamatos Internet kapcsolatot tarthatnak fenn, viszont az ADSL kínálta sávszélesség nem alkalmas videó letöltésre, digitális televíziózásra, videotelefon, vagy "digitális lakóház" működtetésére.
Azt, hogy a szélessávú internet még csak csecsemőkorát éli, jól mutatja Nagy-Britannia példája. Az Európa legtöbb internet előfizetőjét magáénak tudó országban mindössze a lakosság 1 százaléka rendelkezik szélessávú eléréssel. A GartnerG2 felmérése szerint az angol háztartások alig 10 százalékánál tervezik, hogy áttérnek az szélessávú szolgáltatás használatára.
Számos szakértő úgy látja, hogy az interneten keresztüli fizetős zeneletöltés lehet a közeljövőben az a szolgáltatás, ami lökést adhat a szélessávú internet fejlődésének. Óvatos azonban mindenki, amikor a jövőről kell beszélni. A GartnerG2 tanulmánya szerint 2005-ig Németországban, Nagy-Britanniában és Franciaországban legfeljebb az internetezők 10 százaléka rendelkezik majd broadband kapcsolattal. Ennyi idejük van tehát a szolgáltatóknak, hogy kiépítsék korszerű (és igen költséges) száloptikás hálózataikat.
Broadband, hol vagy?
Szinte mindenki biztos benne, hogy a jövő a szélessávú interneté. Lényegesen kevesebben tudják, hogy valójában mit is jelent a "broadband" és még kevesebben, mikorra is lesz ebből komoly üzlet.
