A Capital Economics közgazdászai az orosz jegybank azon előrejelzésére reagáltak, amely szerint Oroszország folyómérleg-egyenlege a jelenlegi többletből 2015-ig mínuszba fordul.
A Capital Economics közölte: számukra ebben "semmi újdonság" nincs, mivel a ház már régóta jósolja, hogy a nagy orosz folyómérleg-többletek időszaka a végéhez közeledik.
A cég szerint ugyanakkor az orosz jegybank előrejelzése mégis jelentőséggel bír, mivel ez az első hivatalos elismerése orosz részről annak, hogy az olajexport táplálta növekedési modell lassan saját korlátjaiba ütközik.
A ház közgazdászai kimutatták, hogy az 1998-as rubelválság óta Oroszország éves folyómérleg-többleteinek átlaga meghaladta a hazai össztermék (GDP) 8 százalékát, és ezen az időszakon belül egyetlen évben sem csökkent 4 százalék alá.
Az utóbbi évek orosz folyómérleg-többleteinek elérését azonban már kizárólag az olajárak 2005 óta végbement emelkedése tette lehetővé, amely évente átlagosan 120 milliárd dollárral növelte az orosz exportbevételeket. A folyamatot jelzi, hogy az olajexport-bevételek kiszűrésével számolt orosz folyómérleg-egyenleg hiánya 2005 óta meredek ütemben növekszik .
A cég szakértői közölték: saját becsléseik szerint - az orosz import jelenlegi növekedési ütemét figyelembe véve - az egyensúlyos orosz folyómérleg-egyenleghez 2015-re már 120 dolláros egész évi átlagos olajárra lenne szükség.
A Capital Economics szerint azonban a nyersolaj hordónkénti átlagára 2013 végéig 85 dollárra esik, és annyi is marad. Márpedig ebben az esetben a ház számításai alapján Oroszország folyómérleg-hiánya 2015-ben elérheti a GDP-érték 4,5 százalékát, vagyis messze meghaladhatja az orosz jegybank által arra az évre valószínűsített 0,3 százalékos deficitet.
A Capital Economics szerint ez azt jelenti, hogy Oroszország magas és folyamatosan növekvő olajárak hiányában hamarosan már csak külföldi hitelekből lesz képes fenntartani a belső kereslet növekedésének mostani ütemét. Ez önmagában nem lenne probléma, ám Oroszországból az utóbbi három évben folyamatosan áramlik ki a tőke, és nagyszabású politikai reformokra lenne szükség ahhoz, hogy a külső deficit fenntarthatóságához szükséges forrásokhoz az orosz gazdaság hozzájuthasson a piacról.
A remény az, hogy a jelenlegi növekedési modell korlátainak egyre szélesebb körű döntéshozói felismerése elindítja ezeket a politikai reformokat, ám ez egyelőre "valószínűtlennek tűnik".
A ház szerint ennek megfelelően az orosz gazdaság előtt álló nagy kockázat az olajárak esése, amely vagy a belső kereslet, vagy a rubel - vagy mindkettő - gyengülését teszi szükségessé a külső fizetési pozíció romlásának megfékezése végett.
Minél nagyobb mértékben esnek az olajárak, annál fájdalmasabb lesz a kiigazítás.
MTI
