Az elemző hétfőn elmondta: a legutóbbi, 621 forintos záróárhoz képest 30 százalékos felár az intézményi befektetőket az ajánlat elfogadására ösztönözheti. Tabányi Mónika emlékeztetett arra, hogy a Rába legnagyobb, 11 százalékos tulajdonosa, a DRB Hicom megállapodott az ajánlattevővel a részvények eladásáról.
Befektetői szempontból az ár korrekt, figyelembe véve a cég működését, nyereségességét, azaz azt, hogy évek óta veszteséges, és azt, hogy a következő negyedévekben kedvezőtlenek az iparági kilátások - tette hozzá.
A bel- és külföldi intézményi befektetők, akik a 13,473 milliárd forint jegyzett tőkéjű Rábában 20-30 százaléknyi tulajdonnal rendelkeznek, kedvezően értékelhetik a 815 forintos ajánlati árat. Figyelembe véve azt, hogy az intézményi befektetők döntéseit nem a bekerülési ár, hanem inkább a jelenlegi piaci árhoz képest prémiumot jelentő vételi ajánlat befolyásolja, várható, hogy élnek az ajánlattal. Így 16,15 százalék állami tulajdont és a DRB Hicomnál lévő 11 százalékot figyelembe véve, az elemző várakozása szerint teljesül a vételi ajánlat feltétele, a legalább 50 százalékos állami tulajdon elérése.
Az MNV hétfőn jelentette be, hogy 815 forinton nyilvános vételi ajánlatot tesz a Rába Nyrt. részvényeire.
Az ajánlati ár az a legmagasabb vételár, amelyen az állam az ajánlat felügyelethez történő benyújtását megelőző 180 napon belül Rába részvényt vásárolt. Az MNV tájékoztatása szerint az MFB Invest összesen 91.464 darab Rába részvényt vett ebben az időszakban, s ezek legmagasabb ára a részvényenkénti 815 forint.
A tőkepiaci törvény szerint a 180 nap tőzsdei forgalommal súlyozott átlagár (668 forint), a 360 napos átlagár (737 forint), az egy részvényre jutó konszolidált saját tőke (474 forint) illetve az ajánlattevő által vásárolt részvény legmagasabb ára (815 forint) közül a legmagasabb áron lehet megtenni a vételi ajánlatot.
MTI
