5p

Az új Munka törvénykönyvéről (Mt.) szóló törvényjavaslat fő célja, hogy olyan szabályozási keretet teremtsen a munka világában, amely a lehető legtöbb ember legális foglalkoztatását teszi lehetővé Magyarországon - mondta Czomba Sándor, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára az Országgyűlés foglalkoztatási és munkaügyi bizottságának hétfői ülésén.

A bizottság a kormánypárti képviselők 12 igen és az ellenzékiek 6 nem szavazatával általános vitára alkalmasnak találta az új Munka törvénykönyvéről szóló törvényjavaslatot.

Pénzt keresne a devizapiacokon? Próbálja ki 20 napig ingyenesen az mfor tradert!  

Az ülésen a képviselők a szakképzési hozzájárulásról szóló törvényjavaslatról is szavaztak. Ezt a javaslatot a kormánypárti képviselők 12 igen és az ellenzéki képviselők 6 tartózkodó szavazatával bocsátották általános vitára.

Czomba Sándor ezzel a javaslattal kapcsolatban hangsúlyozta: az új szakképzési törvény a duális képzés irányába kívánja elmozdítani a magyarországi szakképzést, úgy, hogy minél több kis- és közepes vállalkozást vonjanak be a gyakorlati képzés szervezésébe. A szakképzési hozzájárulásról szóló törvény ennek a feltételeit kívánja megteremteni - mondta az államtitkár.

Az új Munka törvénykönyve fő pontjaival kapcsolatban Czomba Sándor elmondta: míg a hatályos Mt. nem rendelkezik a személyhez fűződő jogokról, ez az újban szerepelne, és egyértelművé teszik, hogy a magánszférát a munkáltató nem ellenőrizheti.

Az államtitkár ismertette, hogy a próbaidőnél a hatályos szabályozás él tovább, a próbaidő munkaszerződésben legfeljebb három hónap lehet, ennél rövidebb próbaidő kikötése esetén a felek a próbaidőt - legfeljebb egy alkalommal - meghosszabbíthatják; ez utóbbi elem újítás.

Nem változik az alap-és pótszabadságok rendszere sem, de a munkavállaló az eddiginél több, hét nappal rendelkezhet szabadon, a gyermek születésekor pedig az apa számára 5 nap pótszabadság jár. Újítás, hogy a gyermekek után járó pótszabadságot mindkét szülő igénybe veheti - hangsúlyozta Czomba Sándor.

A műszakpótlékról elmondta: a több műszakos tevékenység keretében foglalkoztatott munkavállalónak, ha a beosztás szerinti napi munkaideje kezdetének időpontja rendszeresen változik, a tizennyolc és hat óra közötti időtartam alatt történő munkavégzés esetén harminc százalék műszakpótlék jár. A műszakpótlékot az alapbérbe beépítve, vagy átalányban lehet meghatározni, ettől eltérhetnek az ágazati szabályok - ismertette Czomba Sándor.

Az államtitkár kiemelte, hogy a védett kor intézményét is beépítették a javaslatba, és fontos cél, hogy a család melletti foglalkoztatást segítsék.

Hangsúlyozta, hogy a tervezetnek fontos eleme a foglalkoztatás rugalmasságának megteremtése, így az atipikus foglalkoztatási formák elterjedésének segítése, és új elem a munkakörmegosztás lehetősége.

Kifejtette: kollektív szerződést csak szakszervezet köthet, egy munkáltatónál pedig egy kollektív szerződés köthető. Elmondta, azt a szakszervezeti vezetőt, aki a munkáltatóval konfrontálódik a munkavállalók érdekében, védelem illeti meg. Közölte, a munkajogi védelem intézményére szükség van, a vita arról van, hogy milyen mértékű védelem és hány embert illessen meg.

Czomba Sándor a szakképzési hozzájárulásról szóló törvényjavaslat kapcsán hangsúlyozta: jelenleg körülbelül 40.000 tanulószerződés van, nagy részük a nagyobb cégeknél, vállalkozásoknál, miközben a magyar munkavállalók kétharmadát a kkv-k foglalkoztatják. A kormánynak az a célja, hogy a 40 ezres szerződésszámot néhány éven belül akár duplájára növeljék azzal, hogy a kkv-kat is érdekeltté teszik a gyakorlati képzésben - jelezte az államtitkár.

A részletekről elmondta, hogy normatív finanszírozást vezetnének be. Jelenleg 440.000 forintot kapnak a cégek egy tanulóra hozzájárulásként, a változás az lesz, hogy a fajlagosan nagyobb anyag- és eszközigényű szakmáknál magasabb, - 500.000 forint feletti -, míg az alacsonyabbaknál 350-400.000 forint lesz a támogatás összege. A befizetendő szakképzési hozzájárulás összegét a foglalkoztatott tanulóknak nyújtott támogatás figyelembe vételével számolják ki, a többletet vissza lehet majd igényelni.

Elmondta, hogy jelenleg négy lábon áll a rendszer: tanulókat foglalkoztatnak a cégek, a szakképzési hozzájárulást befizetik a központi költségvetésbe, saját dolgozók képzésére fordítanak bizonyos összeget, vagy a térségi integrált szakképző központoknak (tiszk) átadnak bizonyos összeget. Utóbbi kettő a jövőben a központi költségvetésbe folyik be, és pályázatok útján osztják szét.

Czomba Sándor kiemelte: a jövőben saját dolgozók képzésére rendelkezésre állnak európai uniós források, erre a célra körülbelül 6-7 milliárd forint lesz, hasonlóan az idei és a tavalyi évhez. A közvetlenül átadható összegeket eddig a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak, illetve a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézetnek lehetett befizetni, ezt a kettőséget a javaslat megszünteti, és jövőre csak a NAV kezeli, amivel javul a beszedés hatékonysága.

A változtatásról kifejtette, az iskoláknak, intézményeknek központilag átadott, több 100 milliárd forint forrás sokszor nem a képzést elősegítendő hasznosult, hanem működtetésre fordították.

MTI

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!