Miután az elmúlt években kényszerűen kimentek a divatból a színlelt foglalkoztatási szerződések, manapság igen sokan küzdenek azzal a dilemmával, hogy mit is kezdjenek a számukra használhatatlanná vált vállalkozásukkal. De az egyéb - üzleti, gazdálkodási - okból zátonyra futó vállalkozásokból, cégekből is egyre több van. A logikus lépés sokszor a bt. vagy a kft. megszüntetése, az egyéni vállalkozói igazolvány visszaadása lenne, ám ezt sokan nem vállalják fel. Egy vállalkozás végelszámolása ugyanis csak akkor végezhető el viszonylag zökkenőmentesen, ha sem az APEH, sem más felé nincs tartozása, vagy ha van is, gond nélkül képes a cég, illetve az exvállalkozó rendezni azt - és rá is szánja a pénzt, ha van neki.
Márpedig a kilencvenes évek óta burjánzó (kényszer)vállalkozások könyvelése nem épp arról híres, hogy a mindenkori adózási kiskapukat ne használták volna ki, vagy hogy a vállalkozásnak dolgozó magánszemélyek mindegyike után a megfelelő módon fizették volna a járulékokat. Egy komolyabb összegű tagi kölcsön, a csak papíron tömött, egyébként üres pénztár vagy épp a tb-jogvi-szonyok rendezetlensége pedig igencsak sokba kerülhet egy végelszámolásnál - mondja Béres-Deák Attila ügyvéd, a Vilmányi Ügyvédi Iroda munkatársa.
Az egyéni vállalkozóknál emellett gyakori probléma, hogy vállalkozóként ugyan már nem dolgoznak, bevallásokat nem adnak be az APEH-nek, de vállalkozói igazolványukat nem adták vissza - sokszor akár figyelmetlenségből. Márpedig az APEH ekkor is számon kéri az elmaradt bevallásokat, és önmagában véve a mulasztási bírság összege is szép summa.
Zara László, az Adótanácsadók Egyesületének elnöke szerint elsősorban a kötelező APEH-ellenőrzés miatt nem mennek bele a legtöbben a vállalkozás végelszámolásába - még akkor sem, ha nincs titkolnivalójuk, számol be a Népszabadság.
Így - legalábbis a hazai viszonyok között - nem meglepő, hogy sokan nem éppen legális menekülő utakat választanak. Ez meglátszik a hivatalból törölt vállalkozások számán. Sokan egyszerűen nem adnak be bevallásokat, a vállalkozást nem használják, majd idővel eltűnnek a korábban bejelentett székhelyről, telephelyről. Az ilyen céget, vállalkozást törlik, amiért az extulajnak nem kell fizetnie. Nem kevesen adnak túl terhessé vált vállalkozásukon külföldi - sok esetben román vagy ukrán - vagy épp hajléktalan magánszemélyek részére. A tapasztalat szerint leginkább fiktív számlázásra, költségelszámolásra, nagyobb ívű áfacsalásra is használják az ily módon "kivásárolt", rendszerint már eleve tetemes adóhiányt felhalmozott vállalkozásokat. Sokszor röviddel az efféle cégvásárlás után az új tulaj is eltűnik, a vállalkozást pedig törölniük kell a hatóságoknak, a pénznek meg bottal üthetik a nyomát. Ráadásul a szabályok lazultak is: most már kézbesítési megbízottat sem kötelező kijelölni új, külföldi tulaj esetén - fűzi hozzá a cégbíróság illetékese.
