5p

Drasztikusan eső átlagbér a közszférában és alacsonyabb alkalmazotti létszám jellemezte az augusztusi hazai munkaerőpiaci helyzetet. Így, ha lassan is, de fokozatosan nő a versenyszféra előnye. Mfor.hu-háttér.

Nemzetgazdasági szinten az átlagkereset a júliusi 210 ezer forintról 207 ezerre csökkent augusztusban, bár előző év adatához viszonyítva ez 6,5 százalékos növekedést jelent. A versenyszférában jellemző átlagfizetés előző év augusztusához képest 5,4 százalékkal 212 ezerre emelkedett, bár előző hónaphoz képest ez csak pár száz forinttal jelent nagyobb összeget. Ezzel szemben a költségvetési szféra átlagkeresete a júliusi megugrást követően az idei év második legalacsonyabb értékére zuhant a 14 ezer forintos csökkenéssel: 211 ezer után augusztusban 197 ezer forint volt a bruttó átlagkereset.

Ezen belül a szellemi dolgozók havi bruttó átlagkeresete a júliusi 235 ezerről 217,4 ezer forintra esett, míg ez a szám a fizikaiaknál 138,1-ről 135,5 ezerre csökkent. Ha a rendszeres, prémiumoktól mentes bruttó bért nézzük, akkor is a szellemiek esetében 218 ezerről 213,8 ezerre csökkent a bruttó bér, míg a fizikai dolgozóknál ez a szám a júliusi 136,2 ezerről 132,3 ezer forintra mérséklődött. Ezzel szemben a versenyszférában a szellemi foglalkozásúaknál minimális csökkenés volt megfigyelhető, míg a fizikai dolgozók havi keresete emelkedett.

Az oktatás területén csökkenő fizetés

Ami az egyes ágazatokra jellemző bruttó átlagkereseteket illeti, előző év első nyolc hónapjához képest szinte mindenhol emelkedő fizetésekről számolt be a statisztikai hivatal. A kedvező változás azonban nem érinti az oktatásban dolgozókat, fizetésük ugyanis 3,6 százalékkal 191 ezer forintra csökkent. A legjobban keresők változatlanul a pénzügyi, biztosítási tevékenységet végzők közül kerülnek ki a 465 ezer forintos bruttó átlagbérrel. Jól keresnek még az információ és kommunikáció ágazatban dolgozók, havonta 395 ezer forint szerepel a bérlapjukon, a szakmai, tudományos és műszaki tevékenységet végzők pedig átlagosan 299 ezer bruttót kapnak. 2010 január-augusztusához képest a legnagyobb mértékben a bányászat, kőfejtés területén dolgozók bére emelkedett: 7,1 százalékos növekedést tapasztaltak.

Halad a közmunka-program

2011 augusztusában összesen 739 ezren dolgoztak a költségvetési szférában, ami közel egy százalékos csökkenést jelent júliushoz képest, előző év azonos időszakához képest pedig 5,3 százalékos mérséklődés volt tapasztalható. Ugyanakkor a versenyszférában a legalább öt fős vállalkozásoknál foglalkoztatottak száma több mint 5 ezerrel emelkedett, az első nyolc hónap viszonylatában pedig 1,9 százalékkal 1,85 millióra nőtt a dolgozók száma. Az adatok azt mutatják ennek ellenére, hogy a 2010-es adatokhoz viszonyítva már negyedik hónapja fokozatosan csökken az alkalmazásban állók létszáma, amihez a közfoglalkoztatás átalakítása is hozzájárulhat. 

A tavasszal újraindított közmunka-programoknak is köszönhetően a költségvetési szférában a 2011. január-augusztus időszakában 88 ezren dolgoztak részmunkaidőben, ami 2010 azonos időszakához képest 39,1 százalékos bővülést jelent, az előző havi adathoz képest pedig közel ezer fővel növekedett az ilyen formában alkalmazottak létszáma. A vizsgált időszakban ugyanakkor a teljes munkaidőben foglalkoztatottak száma 8,7 százalékkal 646 ezerre csökkent előző év azonos időszakához képest. A kormány korábban a költségvetési szféra szűkítése mellett döntött, amit a számok, ha kis mértékben is, de igazolnak, hiszen a  közszférában - a közfoglalkoztatottak nélkül - 677 ezer volt a létszám, és 1,1 százalékkal csökkent 2010. január-augusztusához viszonyítva. A teljes munkaidőben alkalmazottak közül 214 ezer volt a fizikai foglalkozásúak száma az év első nyolc hónapjában, ami előző év azonos időszakához képest 10,1 százalékos csökkenést mutat, a szellemi alkalmazottak száma pedig a KSH legfrissebb adatai szerint 520 ezer volt, ami 2,4 százalékos mérséklődést jelent a vizsgált időszakban.

Folytatódhat a szerény létszám-bővülés

Suppan Gergely szerint kedvező, hogy a versenyszférában 1,1%-ra gyorsult az alkalmazásban állók számának növekedése az előző hónapi 0,8%-os növekedésről, azonban így is jóval lassabb az év elején megfigyelt 2% feletti növekedéshez képest. A munkaerőpiac továbbra is lazának tekinthető, a foglalkoztatás növekedésének lassulása jól tükrözi a gazdasági növekedés lassulását.

A szakember szerint az egyes feldolgozóipari beruházások hatására a létszám bővülése szerény mértékben folytatódhat, azonban a belső kereslet hiánya miatt a belső piacra termelő és szolgáltató ágazatok esetében továbbra sem várható a munkaerő kereslet növekedése. A foglalkoztatottak száma összességében 0,6% csökkent a költségvetési szféra 5,3%-kal alacsonyabb foglalkoztatási szintje miatt, ami az átalakuló közfoglalkoztatási rendszer hatásának tulajdonítható. Az év hátralevő részében 4,5% körüli bérdinamikára számít az elemző, ami 2,5% körüli reálbér növekedést eredményezhet.

Székely Sarolta

mfor.hu

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!