EU-bizottsági jelentés: a bővítéssel minden ország nyer

Az Európai Bizottság szakértői szerint az EU keleti bővítésével gazdasági síkon a csatlakozók és a mai 15 tagállam is egyértelműen nyer - a vele járó várható népmozgások és megrázkódtatások elenyészőek lesznek, a csatlakozóknak viszont még további lendületes reformokkal kell folytatniuk az átállást, ha teljesen ki akarják aknázni a tagság előnyeit.

A 70 oldalas bizottsági jelentés egy évtized távlatában és a korábbi dél-európai bővítés tapasztalatait figyelembe véve próbálja felmérni a bővítés várható gazdasági hatásait A jelentés fő következtetése, hogy a keleti bővítés messzemenő hatással lesz politikai, intézményi, gazdasági, költségvetési és szociális téren is. A gazdasági hatásokat tekintve ez a százmillió fő körüli bővítés viszont nem lesz nagyobb hatással a közel 400 milliós mai tizenötökre, mint a 80-as években Spanyolország, Portugália és Görögország belépése volt az akkori kilenc tagú EU-ra.

A különböző feltevések és prognózisok szerint a csatlakozók nagy előnyt meríthetnek az erőforrások hatékonyabb elosztásából, a beruházások növekedéséből és a termelékenység emelkedéséből. Bulgáriát és Romániát leszámítva, amelyeknek a csatlakozási kilátásai ma későbbre tehetők, a többi nyolc országnál a csatlakozás 2009-ig évi 1,3-2 százalékpontot hozzáadhat a gazdaság növekedéséhez, attól függően, hogy maguk is hoznak-e további növekedés serkentő intézkedéseket. A mai 15 tagnál ez a növekedési plussz szerényebbnek ígérkezik, évi 0,7 százalékot érhet el.

A jelentés felhívja a figyelmet a keleti bővítés néhány, a korábbiaktól eltérő sajátságára. A korábbi csatlakozók mindvégig piacgazdaságok voltak, míg a mostani jelöltek csak a 90-es évek elején kezdtek áttérni erre. A jövedelmi szint különbsége nagyobb a mai EU és a csatlakozó országok között, mint a dél-európai országok esetében volt. Ennek következtében nagyobb népmozgás is várható az újonnan csatlakozóktól a régi tagállamok felé, már csak a földrajzi közelség okán is. Végül a mezőgazdaság jelentősége a tagjelöltek gazdaságában hasonló a csatlakozáskori Görögországéhoz, de a termelékenységben nagyobb a lemaradás, mint a dél-európai országoké volt.