A nagy sietség ellenére is csak a tavalyi nyár végétől kellett kötelezően alkalmazni azokat a maximált árakat, amelyeket az Európai Unió léptetett életbe a saját területén történő mobiltelefonos barangolás (külföldi telefonálás, roaming) esetében. Akkor mintegy hetven százalékos csökkenés következett be Unió-szerte az árakban, a hivásindítás díja ugyanis maximum 49 eurocent, a hívásfogadásé pedig 24 eurocent lett.
Versenyecske
Az idei évben az EU-s irányelv újabb díjcsökkentést ír elő: a mobilszolgáltatóknak egy évvel a tavalyi mérséklés után 49-ről 46 eurocentre, 24-ről pedig 22 eurocentre kell csökkenteni a tárcsázott és fogadott hívások percdíját. Mikor a mobilszolgáltatóknak tavaly be kellett ezt vezetniük, szinte kivétel nélkül "ragaszkodtak" a plafonhoz, azaz nem mentek a maximált ár alá. Mostanra azonban - úgy tűnik - egyfajta bátortalan verseny beindult a piacon.
Magyarországon például a T-Mobile jelentette be a közelmúltban, hogy havidíjas és Domino kártyás ügyfelei az új akciós roaming-kedvezmény aktiválása esetén az EU meghatározott hálózataiból harminc százalékkal olcsóbban indíthatnak hívásokat, azaz külföldről haza 101 forintos percdíjjal telefonálhatnak. A kedvezmény 30 napra 300 forintos díj ellenében, regisztrációval vehető igénybe, és június 1. és július 31. között aktiválható (július 31-i bekapcsolás esetén a kedvezmény augusztus 30-ig használható).
A kedvezmény nem újul meg automatikusan, így a 30 nap lejártával igény esetén ismét aktiválni kell. A Vodafone-nál pedig továbbra is reális alternatíva lehet - a közel háromszáz forintos kapcsolási díj megfizetése után - a hazai előfizetés percdíjaival számoló, úgynevezett Passport-tarifa.
A távközlési szabályozó hatóságok európai uniós csoportjának (ERG) is az a tapasztalata, hogy a szolgáltatók árai a bátortalan kísérletek ellenére nagyjából beálltak az árplafonra, nem alakult ki aláígérési verseny. Az ERG szerint ezért a szabályozási mechanizmust hosszabb távon fenn kell tartani.
Az önkorlátozás csak látszat?
A tavalyi díjcsökkentési hullám azonban nem áll meg az uniós mobilpiacon: idén nyáron legtöbbször az sms- és adatroaming díjcsökkentésről hallani. Az sms-ek esetében az is előfordult néhány európai szolgáltatónál, hogy a hangszolgáltatás díjainak csökkentésére SMS-díjemeléssel válaszolt. Éppen ezért javasolja az ERG az Euróopai Bizottságnak, hogy az ármaximalizálást terjesszék ki az SMS-ekre is. Pataki Dániel, a szervezet vezetője szerint egy esetleges díjcsökkentés hatásai leghamarabb ősszel lennének érzékelhetők.
Az adatroaming, azaz a hazai SIM-kártyával külföldön való mobilinternetezés díjai pedig elképesztően magasak: a BBC beszámolt egy brit nőről, aki elkövette azt a hibát, hogy térképet nézett a laptopján Mallorcán. A 30 fontos átlagos otthoni számla így 700 fontosra dagadt.
Az ehhez hasonló sokkoló számlák ellen lépnének fel az európai telekommunikációs hatóságok: egy nyár eleji vilniusi tanácskozáson megállapították, hogy a szolgáltatóknak "átláthatóságot célzó intézkedéseket" kellene bevezetni. Felmerültek olyan elképzelések is, hogy adatbarangolás esetén legyen mód limitbeállításra, vagy olyan jelzőrendszer működtetésére, amely mutatja, hogy összegben "hol tart" a fogyasztás. Legtöbbször ugyanis a fogyasztó figyelmetlensége vezet túlszámlázáshoz: az internetre csatlakoztatott laptop például észrevétlenül letölt egy nagy méretű frissítést valamelyik programhoz, és máris kész a sokkoló számlához vezető adatforgalom.
Az viszont már jól látszik, hogy - talán a telefonos barangolási tarifák csökkentésének módjából is okulva - a szolgáltatók aktívabbak az önkorlátozó jellegű tarifacsökkentés területén, ráadásul nemcsak Nyugaton, hanem nálunk is. Legutóbb a magyarországi T-Mobile jelentette be, hogy július 1-től olcsóbb lesz a mobilinternetezés az Európai Unióban és további három európai országban (Norvégiában, Lichtenstein városállamban és Izlandon). Korábban a Vodafone rukkolt elő olcsóbb adatroaming szolgáltatással.
A Sciamus telekommunikációs tanácsadócég azonban nekiállt számolni, és arra jutott, hogy a csökkentett díjak is indokolatlanul magasak, így az önkorlátozás tulajdonképpen csak látszat. A vállalat legutóbbi közleményében egy átlagos, hétköznapi eseten keresztül mutatta be a különbségeket: a példa szerint egy cég középvezetõje egy hétre elmegy nyaralni valamelyik Európai Uniós országba. Viszi magával a laptopját, mert szeretné megnézni az e-mailjeit. Mivel tudja, hogy nem olcsó az adatroaming, ezért csak minden második nap internetezik. Ilyenkor azonban a tapasztalatok szerint megnézi a legfontosabb híreket, és kicsit szórakozik is. A statisztikák alapján ilyenkor 255 megabájt adatforgalom keletkezik, ami bőven alatta van a szolgáltatók legszigorúbb gigabájtos korlátainak is.
Drága a végződtetés
Nos, az eredmény: ha az új meghirdetett T-Mobile adatroamingot használja, akkor ennek költsége nettó 106 250 forint, a Vodafone Connect Roaming szolgáltatás esetében (csak preferált hálózatokon netezve) mindez nettó 160 ezer forintba kerül. A Vodafone egyéb csomagjainak és a Pannon tarifája nagyságrendileg egyezik, utóbbi cégtől konkrétan 510 ezer forintos számla jön ki.
Az ERG tagjai szerint viszont egyelőre nincs szükség a mobilinternet-roaming szabályozására. Pataki Dániel, az ERG vezetője szerint bár az árak ezen a téren is sokkal magasabbak, mint a költségek, de kiemelte: a mobil adatcsere és a mobil internetezés jelenleg még kialakulóban lévő piac, és az európai távközlés középtávú jövője szempontjából még nem lenne célszerű kiskereskedelmi árszabályozást alkalmazni.
Jellemző egyébként a szabályozó hatóságok, különösen a versenyt erősíteni kívánó Viviane Reding uniós távközlési biztos és a mobilszolgáltatók közötti viszonyra a legújabb és - ha konkrét tervek szintjén megfogalmazódik - legtöbb vitát kiváltó elképzelés, a belföldi roaming "megreformálása".
A szolgáltatók ugyanis úgynevezett végződtetési díjat szednek egymástól, ha két piaci szereplő a másik hálózatát használja. Ez praktikusan azt jelenti, hogy ha az ügyfelek hálózaton kívülre telefonálnak, azaz egy Pannonos hív egy T-Mobile-ost, akkor a T-Mobile végződtetési díjat kér a hívásért.
Esély a kisebb szolgáltatóknak
Viviane Reding tehát most a magas végződtetési díjakat számlázó szolgáltatóknak üzent hadat, mégpedig azért, mert a fogyasztók jobban járnának - olcsóbb lehetne a telefonálás - , ráadásul a kisebb versenytársak is könnyebben meg tudnának jelenni a piacon (a nagyoknak nem jelent gondot kifizetni ezeket az összegeket, a kisebbeknek igen).
Szakmai pletykák szerint erre reagáltak úgy az egyik nagy európai szolgáltató vezetői, hogy fenyegetőleg megjegyezték: még akár a fogadott hívásokért is percdíjat kérhetnek, ha sokáig nyirbálja bevételeiket Reding asszony.
Az uniós biztos azonban első ránézésre talán meglepő módon reagált: "Miért ne"? Felvetette, hogy akár teljes egészében is eltörölhetnék a végződtetési díjakat, ebben az esetben valóban fizetnie kellene a hívott félnek is a fogadott hívások díjaiért.
Szerinte több okból sem elvetendő az ötlet: a fogyasztók körültekintőbben választhatnák ki a számukra megfelelő előfizetéseket, mert sokkal változatosabb csomagokat lennének kénytelenek kínálni a szolgáltatók. Emellett - ahogy már az eredeti ötletben is felmerült - a cégek között is erősödne a verseny, több esélyt kapnának a kisebb vállalatok.
Reding - legalábbis a Financial Times írása szerint - így arra számít, hogy végeredményben nemhogy nőnének, hanem csökkennek a telefonszámlák, ha az egyelőre szavak szintjén megfogalmazott tervekből valóság válik.
L. Nagy Gábor
