Emberi hatékonyság



Az emberközpontú szervezetfejlesztés (Organizational Development) lassan két évtizede vetette meg lábát hazánkban, és lett egyre elismertebb eszköze a változásmenedzselésnek, amelynek célja egy kívánt állapotba való eljutás, lett légyen az egy jövőkép, egy új, hatékonyabb működési mód, vagy akár egy másfajta vezetői stílus.

Az emberközpontú szervezetfejlesztés (Organizational Development) lassan két évtizede vetette meg lábát hazánkban, és lett egyre elismertebb eszköze a változásmenedzselésnek, amelynek célja egy kívánt állapotba való eljutás, lett légyen az egy jövőkép, egy új, hatékonyabb működési mód, vagy akár egy másfajta vezetői stílus.

Ébren töltött időnk legnagyobb százalékát a munkahelyünkön éljük, és a legtöbbünk számára nem mindegy, hogy ez a hely milyen. Olyan-e, ahol fontosnak érzem magam, ahol megbíznak bennem, számítanak rám, a képességeimhez mért munkát végzem, a szervezeti célok elérésében látom saját fejlődési lehetőségeimet, a munka nem megy az egészségem rovására, ahol jól érzem magam? Ha a munkahelyünk nem ilyen, vagy ehhez hasonló, akkor az emiatt ránk nehezedő stressz átlopódzik életünk más területeire is, befolyásolja más emberek kedvét, életét, és nem feltétlenül pozitív irányba. Kutatások szerint az emberek nagyobb, jobb, minőségibb teljesítményre képesek olyan környezetben, ahol a stressz alapvetően pozitív és motiválóan hat.

Ilyen szervezetet létrehozni egy előre megtervezett, tudatosan és következetesen végigkísért folyamattal lehet, amely felülről (értsd hierarchia) kezdeményezett és támogatott - nem csupán szavakkal, hanem tettekkel is -, legtöbbször a rendszer (szervezet) egészére kiterjedő változással. Lévén a változást emberek viszik véghez, célszerűnek tűnik e folyamatot az emberi magatartástudomány diszciplínáira alapozni.

.

Olvasta már?



hirdetés
hirdetés
elrejt
 
.