A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (NFSZ) szeptemberre vonatkozó adatai szerint 211,8 ezer ellátás nélküli állástalan volt. Ez a szám közel 10 ezerrel kevesebb az augusztusinál és 56 ezerrel alacsonyabb az egy évvel ezelőtti állapotnál. Ez a mérséklődés pedig azt eredményezte, hogy kvázi "történelmi mélypontra" süllyedt a létszámuk, már ha lehet beszélni ilyenről egy olyan statisztikánál, melynél 2010 augusztusig visszamenőleg állnak rendelkezésre adatok. Ám hiába a számszerű mélypont, az állástalanokon belül még mindig igen nagy réteget jelentenek ezek a személyek. A szeptemberi 380,2 ezer állástalan 55,7 százalékát tették ki ugyanis.
Tehát hiába vannak egyre kevesebben a nyilvántartott álláskeresők, az ellátás nélküliek száma ennél kisebb ütemben mérséklődik, ami arra enged következtetni, hogy munkaerőpiaci szempontból a tömeges közfoglalkoztatás ellenére egyre nehezebb helyzetben vannak ezek a személyek.
Az ellátás nélküliek mellett egyébként a szociális segélyesek és a tartósan állástalanok létszáma is 8 éves mélyponton van. Előbbiek egyébként az állástalanok 31, utóbbiak pedig 27 százalékát jelentik.
Az állástalanok 380,2 ezres létszáma - az előző hónapokhoz hasonlóan - szintén tartja a 8 éves mélypontot. Utoljára ennyire kevesen ugyanis 2006 végén voltak.
Tovább éledező magánszféra
Ami az újonnan létrehozott munkahelyek számát illeti, szeptemberben kicsit kisebb volumenben nyíltak meg új álláslehetőségek. A valamivel több mint 63 ezer új munkahely ugyanis 34 ezerrel marad el az augusztusi szinttől, igaz az egy évvel korábbit, 20 ezerrel meghaladja. A csökkenés egyébként nem meglepő. Ezt az állomány két típusú munkahelyből tevődik össze: egyrészt vannak az államilag támogatott helyek (ezek döntő többsége a közfoglalkoztatás), illetve az állami támogatás nélkül létrejött pozíciók, vagyis azok, amelyeket a piac önerejéből hoz létre.
Az állami támogatással létrejött pozíciók számát jellemzően tehát a közfoglalkoztatás mozgatja, és a visszaesésre azért is lehetett számítani, mert a kormány augusztustól kezdődően teremtette meg a feltételeit annak, hogy havi átlag 200 ezer főt vonjanak be a másodlagos munkaerőpiacra. Ehhez pedig szükség volt a korábbiaknál nagyobb mennyiségben új pozíciók megnyitására.
Igaz, a munkaerőpiac és a gazdaság szempontjából előnyösebb lenne, ha piaci alapjon jönnének létre új munkahelyek. Az elmúlt hónapok számai és a szeptemberi is azt sugallja, hogy a magánszféra munkaerőigénye ha lassan, de biztosan növekszik, és olykor 1-1 hónapban már el is éri idén a válság előtti szinteket. Szeptemberben igaz "csak" megközelíteni sikerült, hiszen 19 450 új munkaerőigényt jelentettek a vállalkozások. Ez a szám 4000-rel magasabb az előző havinál, és 2000-rel több az egy évvel korábbinál. A fellendülést erősíti még az a tény is, miszerint 2008 óta az idei szeptember volt a legerősebb ebből a szempontból.
Székely Sarolta
mfor.hu
