Akinek kalapácsa van, mindent szögnek néz
Meglepő előadást tartott Pozvai Zsolt, a Develor nemzetközi igazgatója a IV. Mfor HR Konferencián. A magyar tréningpiac egyik legnagyobb szereplőjének számító Develor képviselője azt mondta, hogy a vállalati tréningek egyik legnagyobb problémája a mérhetőség kérdése. Sem a tanácsadók, sem a cégek nem fektetnek kellő hangsúlyt erre, így az ilyen fejlesztések sokszor rossz metódusok szerint történnek.
Szerinte el kellene felejteni a tréningekben való gondolkodást, mert csak a komplex szervezetfejlesztési programok hozhatnak a vállalatok számára előrelépést. Ezek ráadásul nem ködbe vesző ígéretek, hanem számszerűsíthető eredmények. Mindehhez a korábbi modellt a feje tetejére kell állítani: a tervezésnek az elvárt eredmények oldaláról kell elindulni, azokhoz lehet célokat, és eszközöket rendelni, majd fejlesztési programot követően a megvalósítás eredményeit visszamérni.
A tanácsadócég vezetője két esettanulmányt is bemutatott, melyekkel szemléltette, hogy az üzleti célok meghatározásával végre lehet hajtani olyan fejlesztési programot, amelynek szintén konkrét, mérhető céljai vannak. Az ezekhez rendelt megfelelő eszközökkel pedig el is érték az esettanulmányokban szereplő vállalatok.
Online piactér fejvadászoknak
Lapunk konferenciáján jelentette be elindulását a Puzzle International által létrehozott online fejvadász piac. Somogyi Katalin szerint az amerikai példák alapján létrehozott piactér jelentősen megkönnyítheti a személyzeti tanácsadócégek és a megbízók kapcsolatát. Az elképzelések szerint a piactér segít a fejvadászoknak abban, hogy idejüket hatékonyabban osszák be, és leveszi a vállukról az értékesítés terhét. A tanácsadócégek emellett még számos előnnyel szembesülhetnek az időmegtakarításon túl új üzleti kapcsolatokhoz is juthatnak és azt is láthatják, hogy egy-egy projektbe mennyire érdemes belevágni, hiszen a rendszer azt is jelzi, hogy hányan dolgoznak az egyes megbízásokon. További segítséget jelent az is, hogy a rendszer képes szűrni a jelentkezőket, így elkerülhetőek azok a konfliktusok, amikor két fejvadász is ugyanazt a jelöltet ajánlja. (Az új rendszerről az mfor.hu átfogó anyagot közöl a héten.)
A Facebook és a szőnyegbombázás
A konferencia egyik érdekes előadása, illetve az ehhez kapcsolódó kerekasztal beszélgetés témája volt a közösségi média és a HR kapcsolata. Pécsi Ferenc, a soreo.biz alapítója előadásában elmondta, hogy a potenciális jelöltek médiajelenlétének változásával az ő elérési módjuk is változik. Ugyanakkor a fejvadászok számára kulcsfontosságú lehet, hogy elérjék azt a csoportot, melyben toborzási tevékenységüket végzik. Bár erre számos lehetőség van, de ezek nem biztos, hogy mindig eléggé hatékonyak.
Az ideális jelöltet meg lehet próbálni eltalálni “szőnyegbombázással” is, amikor minden álláslehetőséget kiposztolnak a fejvadászok a közösségi oldalakra (Linkedin, Facebook, Twitter), ám ez nem túl hatékony. Ennél célravezetőbb, ha az előadó által mélyszántásnak nevezett módszerrel dolgoznak, amikor – gyakran szolgáltatóval karöltve – egy területen megpróbálják felkutatni a potenciális jelölteket. A legjobb azonban a beépülés az elérni kívánt csoportokba. Ekkor az elérhető munkavállalók és a piac ismerete mellett további előnyök érvényesítésére, például a munkáltatói márka építésére is lehetőség nyílik. Fontos azonban kiemelni, hangsúlyozta az előadó, hogy mindez folyamatos munkát és jelenlétet igényel, ez a megoldás sincs ingyen.
Pécsi Ferenc úgy vélte, a magyar vállalatok számára két fontos közösségi oldal van, a Facebook és a Linkedin. Előbbi a magas felhasználószám (közel 3,5 millió) és a kedvező demográfiai összetétel miatt érdekes, míg a tapasztaltabb munkavállalók kutatására a Linkedin kínál jobb megoldást. Ez az oldal mely nem csupán munkahelykeresésre alkalmas, de szakmai kapcsolatépítésre és a személyes márka építésére is.
Kétélű fegyver
A kerekasztalbeszélgetés során a résztvevők felhívták ugyanakkor a figyelmet arra is, hogy a közösségi média nem csupán lehetőségeket, de veszélyeket is tartogat, gondoljunk csak a Vodafone-nál twitterező kirúgott alkalmazottra, vagy a munkahelyi terror blogra. Amennyiben egy vállalat hangsúlyt fektet a munkáltatói márkájának ápolására, mindent el kell követnie az ilyen esetek elkerülése érdekében, és intenzív sajtófigyelést is kell folytatnia.
Felmerült az a kérdés is, hogy mennyire etikus a jelentkezők ellenőrzése a Facebook segítségével, hiszen az ott jelenlévő profilok nem a munkakeresés céljából jöttek létre, szemben mondjuk a már említett Linkedin-nel. A résztvevők véleménye megoszlott ezzel kapcsolatban, a közös álláspont az volt: mindenki felelős azért, hogy milyen információk jelennek meg róla a közösségi médiában, nyilvánosan elérhető módon.
A közösségi média térhódítása tehát a HR szakmát sem kíméli és fontos, hogy milyen módon képesek a vállalatok ezt a helyzetet kezelni. Noha a válság miatt a munkaerőpiac az utóbbi időben jelentősen kínálati volt, egy egészségesebb gazdasági környezetben felértékelődhetnek azok a cégek, melyek kedvező képet képesek kialakítani magukról a munkavállalókban. A munkáltatói márka fejlesztésébe érdemes időt és energiát áldozni és annak javításában komoly segítséget nyújthat a közösségi média is.
Kosztolányi Bálintmfor.hu
