Felzabálja a korrupció a magyar üzleti életet


Négyből három cégvezető szerint mindennapos a kenőpénzek csúsztatása, mutatta ki egy friss felmérés.

Míg a gazdaság helyzetét pozitívan ítélik meg a magyarországi cégvezetők, a korrupciós helyzettel kapcsolatban romlott a véleményük – derült ki az EY könyvvizsgáló, adó-, tranzakciós és üzleti tanácsadást nyújtó vállalat legfrissebb felméréséből. A válaszadók több mint háromnegyede úgy látja, hogy a visszaélések és a korrupció mindennaposak az üzleti életben.

Az EY EMEIA Visszaélési Felmérés során a tanácsadó cég szakemberei összesen 4 100 interjút készítettek az Ázsiát, Európát, Afrikát, Közel-Keletet is tömörítő EMEIA régió 41 országában. A kutatás során vállalati vezetőket, döntéshozókat kérdeztek 2016 novembere és 2017 januárja között, ekkor gyűltek össze a lesújtó magyar vélemények.

A helyzet egyre romlik, mi meg csak fásulunk bele

A felmérésében megkérdezett hazai vezetők 78 százaléka tapasztalja, hogy a kenőpénzek és a korrupció az üzleti élet mindennapos részét képezik. Ez öt százalékponttal több, mint két éve. Az idei érték mintegy 18 százalékkal haladja meg a közép-kelet európai átlagot, és ezzel Magyarország bekerült a korrupció által leginkább érintett országok, mint például Dél-Afrika, India és Egyiptom közé az EMEIA régióban.

Az is kiderült a válaszokból, hogy a hazai vezetők borzasztó szkeptikusak a korrupció megfékezése kapcsán. A magyar vállalatvezetők csupán 57 százaléka hisz abban, hogy a személyes felelősségre vonásnak elrettentő ereje van - ennél csak az ukránok gondolták hiábavalóbb erőfeszítésnek a dolgot a felmérés során. Ezzel szemben a kelet-európai vezetők 73 százaléka úgy gondolja, működik a felelősségre vonás.

Jöjjön a Nagy Testvér

A fennálló helyzet miatt a többség odáig jutott, hogy hasznosnak tartana valamilyen monitoring rendszert a csalók fülön csípésére. Ezt a megkérdezettek legalább 52 százaléka vélte így, a válaszadók több mint negyede pedig úgy gondolja, hogy a vállalatnak hasznos nyomon követnie az alkalmazottak céges eszközökről bonyolított telefonhívásait vagy e-mailezéseit. Ezzel a megoldással a régiós vezetők 16 illetve 14 százaléka ért egyet.

Bár zavar minket, nem szoktuk jelenteni, ha ilyen visszaélést tapasztalunk. A vezetők mindössze 21 százaléka állította, hogy jelezte felsővezetőinek vagy külső partnernek, ha korrupcióval találkozott, a válaszadók harmada inkább elhallgatta a tudomására jutott információt.

Papíron szentek vagyunk, a gyakorlatban nem

A kutatás arra is rámutatott, hogy a magyar vezetők 85 százaléka még karrierjének előmozdítása vagy jutalom ígérete esetén sem lenne hajlandó etikátlan vagy illegális eszközökhöz nyúlni. Ezzel szemben a közép-kelet európai régióban minden ötödik vezető hajlandó lenne átlépni ezt a határt. A régiós vezetők 10 százaléka hajlandó lenne például feljavítani vállalata pénzügyi kimutatásait a pénzügyi célok teljesítése érdekében. Magyarországon ugyanez az arány ennek mindössze a fele.

Kiemelkedően sokan, a válaszadók 52 százaléka gondolt ugyanakkor már arra, hogy benyújtja felmondását a tudomására jutott etikátlan magatartások miatt, ám végül mégsem tette ezt meg. Ez az arány jóval meghaladja a 37 százalékos régiós átlagot, és az egyik legmagasabb a vizsgált országok között. A kutatás eredményei szerint a magyar vezetőket két fő tényező gátolja a visszaélések jelentésében. 31 százalék a belső munkahelyi nyomás hatására, 69 százalék pedig a személyes biztonsága miatt aggódva maradt tétlen. Ez utóbbi eredménnyel listavezetők vagyunk a 41 országból álló mezőnyben.

mfor.hu

Olvasta már?



hirdetés
hirdetés
elrejt
 
.