Menedzsment Fórum: - A munkaadói és munkavállalói oldal pénteken egyeztet a következő évre átvihető szabadnapok számáról, a kiadás végső határidejéről. Milyen változásokat eredményezhet a szabadságolás rendszerében az, hogy idén valószínűleg több szabadnapot kell kiadniuk? Kifizetné-e cégük a fel nem használt szabadság egy részét, ha a dolgozó igényli? Milyen esetben tartják indokoltnak a pihenés elhalasztását kérni a munkavállalóktól? Igaznak tartja-e azt a munkavállalói véleményt, hogy Magyarországon az alkalmazottak jelentős része munkáját féltvén ódzkodik a neki járó szabadnapok kihasználásától?
- Fontosnak tartanánk, hogy a felhalmozódott szabadság kiadását legalább a következő év június 31-ig ki lehessen tolni az esetleges munkaerőhiány elkerülése érdekében. Komoly problémák adódhatnak egyes cégeknél, ha mindenkinek az év elején kellene rendelkezésére bocsátani a megmaradt napokat. Ráadásul lehetséges, hogy a dolgozó szívesebben megy el regenerálódni május-június környékén, mint januárban.
Léteznek sérthetetlen jogai a munkavállalóknak, ilyen például a pihenéshez való jog. A túlszabályozottság azonban ártalmas lehet, ezért biztosítani kell a cégeknek, hogy rugalmasan kezeljenek egyes kérdéseket.
Jó megoldásnak tarjuk a szabadság pénzbeli kiváltását, de oda kell figyelni arra, hogy ez mértékkel történjen, s a dolgozóknak ne érje meg lemondani túl sok szabadnapról. Ez ugyanis már a munka rovására mehet.
Pogány Éda, a Coca-Cola Beverages Magyarország Kft. vállalati kapcsolatok igazgatója:
- Esetenként vállalatunknál is problémát jelent a szabadságok kiadása. Ez jellemzően a bizonyos területeken meglévő szakképzett munkaerőhiány, illetve a tervezettnél nagyobb feladatmennyiség miatt következhet be.
A munkahelyi vezetők közreműködésével éves szabadságtervezési programokkal segítjük elő, hogy a rendszer zökkenőmentesen működjön. Ennek ellenére nálunk is előfordul, hogy munkatársaink átviszik szabadságuk egy részét a következő évre. Ezt azonban nem munkahelyük féltése miatt teszik, hanem mert a feladataik miatt halasztódik azok felhasználása. Sok esetben többletjuttatásért túlmunkát is vállalnak a dolgozók.
Tomecskó Tamás, a Magyar Posta Rt. szóvivője:
- A Magyar Postánál mintegy 38-39 ezer munkavállaló dolgozik, s ezzel a cég a legnagyobb munkáltatónak számít az országban. Amint végső döntés születik a szabadságolás rendjéről, megvizsgáljuk a határozatot, és annak megfelelően járunk el. Az sem okozna gondot, ha a szabadságot a következő évben legkésőbb március 31-ig kellene kiadni.
A Posta számára fontos, hogy megfelelő számú munkavállaló álljon rendelkezésre minden időpontban. Ez főképp az olyan csúcsidőszakokra jellemző, mint például február 15., amikor az adóbevallás és a felvételi jelentkező lapok leadásának határideje van.
A vállalatnál mindig előre meghatározott rend szerint történik a szabadságolás. Egy ilyen nagy létszámú és munkaügyileg gyakran ellenőrzött cég esetében másképp nem is működhetne a rendszer. Egyszerre mindenki természetesen nem mehet el regenerálódni, de ha nincsenek átfedések, a munkáltató általában akceptálja a dolgozók kéréseit.
Idén már felhívtuk a cégen belül az illetékesek figyelmét, hogy a korábbi éveknek megfelelő szigorral tervezzék meg a szabadnapok kiadását, viszont egyúttal rugalmasnak is kell lenniük.
Az OÉT pénteki üléséről szóló beszámolónkat délután olvashatják az mfor.hu-n.
Nagy Vajda Zsuzsa
Menedzsment Fórum
Kapcsolódó anyagok:
Fizetésemelés helyett béren kívüli juttatást kaphatunk idén
Nem borítja be a piacot az Invitel-üzlet
Pesszimistán várják 2007-et a hazai cégek
