Az esemény nyitányaként Fodor Zoltán, az IDSZSZ elnöke mondott köszöntőt, aki felhívta a figyelmet, hogy a válság végérvényes változásokat hozott a vállalatok életében. Ennek egyik fontos ismérve, hogy elköszönhetünk erőforrások korlátlan hozzáférésétől, így sokkal hatékonyabban kell használni a meglévőket.
Az előadások sorát a cloud computing alapon működő 10Xone.com-tól érkezett Kriller Norbert nyitotta meg, aki bemutatta, hogy hogyan működhet egy folyamatmenedzsment szoftver szolgáltatásként. A böngésző alapú szolgáltatás platform, eszköz és helyfüggetlen és szakít az ilyen típusú programok moduláris szerkezetével is, továbbá az egyes cégeken túlnyúló folyamatok kezelésére is alkalmas.
Ezek után megismerkedhettünk a Hyperteam vállalati modellezést és kockázatkezelést kínáló megoldásával is. Bálint Ákos elmondta, hogy ők elsősorban vezetőknek kínálnak integrált gondolkodó felületet, mely segít a folyamatok megértésében, ellenőrzésében és irányításában is. Bálint Ákos szerint a kockázatmenedzsment során fontos a megfelelő módszertan kiválasztása, és nem elhanyaglható az informatika környezet jelentősége sem. Ahogy a vállalatirányítási szoftverek terén megvalósult az integráció, úgy a vállalatmodellezés terén is egyre hangsúlyosabb az ezt célzó igény. Ez lehetővé teszi a kockázatok felderítését és számbavételét, majd azok értékelését követően az integrált modell a teljes architektúrára ráhúzhatóvá válik.
Ezt követően Suti Péter tanácsadói oldalról mutatta be a folyamatmenedzsment és a vállalat kultúraváltás között felmerülő feszültségeket. A sikeres átszervezés nem ér véget a változtatások bevezetésével, paradigmaváltásra van szükség, hangsúlyozta a szakértő. Éppen ezért fontos az érdekeltek felkutatása és bevonása is. Kiemelte azt is, hogy üzleti folyamatok optimailzálásán túl (BPR) kell tekinteni. A folyamatok hatékony menedzselése is csak akkor ér valamit, ha az illeszkedik a vállalati stratégiába, és hosszútávú koncepción alapul.
Az ezt követő panelbeszélgetésen Király Sándor is kihangsúlyozta a vállalati stratégia fontosságát, enélkül a legjobb folyamatmenedzsment se ér túlságosan sokat. A folyamatok teljesítményének mérése csak ezután kaphat szerpet, mely sokszor olyan költséges és időigényes megoldásokat igényel, mint a folyamatköltség-számítás. Ez elsősorban a szolgáltató vállalatoknál lehet hasznos, és elsősorban a nagyvállalatok alkalmazzák, azonban már a közepes vállalatoknál is lehet létjogosultsága. Az is rendkívül fontos, hogy az eredmények hihetőek legyenek. A benchmarking, bár sok esetben nehézkes, számos esetben lehet szintén rendkívül hasznos, itt a problémát az jelentheti, hogy kitől tanuljunk, és annak ez miért éri meg.
A konferencia utolsó blokkját Diera András kezdte, aki a WorkfloGen szoftvert mutatta be, mely olyan többlettudásokkal rendelkezik, mint a beépített mesterséges intelligencia, továbbá már okostelefonra is elérhető.
Kereki Viktor a dokumentum menedzsment kapcsán szintén a paradigmaváltás fontosságáról beszélt, hiszen napjainkban egyre több dokumentum keletkezik a vállalatoknál. Éppen ezért lehet szükséges dokumentum kezelő alkalmazások használata, már csak azért is, mert egyre ritkábban van szükség a papír alapú eredetire. Mindenesetre az ilyen eszközök bevezetése munkakultúra váltással jár együtt, így a sikerhez elő kell készíteni az új eszközök bevezetését.
Az előadások sorát Németh Gabriella zárta, aki bemutatta, hogy az Új Széchenyi Terv milyen pályázati lehetőségeket nyújt a nap folyamán elhangzott megoldások implementálására. A szabályok nem változtak túlságosan a korábbi évekhez képest, a pályázatokat elsősorban a vállalkozás fejlesztési programon belül kell keresni, és komoly támogatás igényelhető a folyamatmenedzsmenthez szükséges szoftverek, hardverek és munkatársak beszerzéséhez, így a konferencián bemutatott módszerek és eszközök mind több vállalat számára vállnak elérhetővé.
Kosztolányi Bálint
mfor.hu
