A tárgyalások az értékesítési tevékenységről csütörtökön délelőtt folytatódnak, addig mindenképpen folytatja a munkabeszüntetést a szakszervezet.
A szakszervezet annak érdekében hirdette meg a sztrájkot, hogy a munkaadó rendezze a postai kézbesítők értékesítési tevékenységét, illetve a dolgozók számára ne legyen kötelező a nem kifejezetten postai termékek értékesítése. Ilyen tevékenység az értékesítési, címközvetítési és ajánlási tevékenység, amikor a postások felhívják az ügyfelek figyelmét arra, hogy a postán is lehet biztosítást kötni, továbbá árusíthatnak sorsjegyeket. Ezért a munkáért a dolgozók plusz pénzt kapnak.
A Kézbesítők Szakszervezete álláspontja szerint a kézbesítőkre az értékesítéssel olyan feladat hárul, amit sok esetben nem tudnak teljesíteni. A szakszervezet az értékesítési feladatok önkéntes alapon való kiszervezését javasolja.
Tusz Ferenc a sztrájk első napjáról elmondta, tervük az volt, hogy hétfőn, a munkabeszüntetésben résztvevő dolgozók csak kézbesítési feladataikat végzik el, a kifogásolt értékesítést nem. A szakszervezeti vezető tájékoztatása szerint azonban a munkaadó több, a sztrájkban résztvevő dolgozót a kézbesítési feladatok ellátásától is eltiltott, így ők egyáltalán nem dolgoztak. Az elnök a sztrájkolók létszámát illetően nem tudott tájékoztatást adni.
Tomecskó Tamás, a Magyar Posta szóvivője hangsúlyozta: a munkaadó álláspontja az, hogy a dolgozók nem válogathatnak a feladatok között. Ha tehát úgy döntenek, hogy nem veszik fel a munkát, akkor az minden, a munkakörükbe tartozó feladatra vonatkozik.
Tomecskó Tamás a hétfői egyeztetés kapcsán arról számolt be, hogy az álláspontok nagymértékben közeledtek, és a Kézbesítők Szakszervezetén, illetve a Postai Érdekvédelem '92 szervezeten kívül minden féllel meg tudtak állapodni arról, hogy milyen keretek között folytassák a dolgozók az értékesítést. A megállapodásról bővebbet nem közölt.
