3p

Minden harmadik magyar szerencsés embernek érzi magát (31%), a szerencsések azonban valamivel kevesebben vannak azoknál, akik nem tartják magukat szerencsésnek (36%). Minél fiatalabb és minél magasabb az iskolai végzettsége valakinek, annál szerencsésebbnek érzi magát – derül ki az Image Factory és a Tárki legfrissebb Társadalmi Klíma Riportjából. A lakosság ötöde gondolja úgy, hogy a gyors meggazdagodáshoz a szerencsejáték az egyetlen lehetőség.

A most közzétett kutatás eredménye szerint a lakosság három, nagyjából azonos méretű csoportra osztható aszerint, hogy szerencsésnek érzi-e magát. Minden harmadik magyar szerencsés embernek érzi magát. A szerencsések valamivel kevesebben vannak azoknál, akik nem tartják magukat szerencsésnek, minden harmadik válaszadó pedig nem sorolja magát sem a szerencsések, sem a kevésbé szerencsések táborába.

Az iskolai végzettséghez hasonlóan a kor is befolyásolja, hogy mennyire érezzük magunkat szerencsésnek. Minél fiatalabb valaki annál szerencsésebbnek érzi magát. Meglepő eredmény, hogy a megyeszékhelyen élők kiemelkedően szerencsésebbnek érzik magukat a többi településtípuson élőkhöz képest.

A magyarok egyharmada soha nem próbált ki, még semmilyen szerencsejátékot. A szerencsejáték iránt közömbösek felülreprezentáltak a nők (38%), a maximum 8 általánossal rendelkezők (44%), az idősek (42%) és a községben élők (41%) körében. A szerencsejátékok iránt fogékonyakat a férfiak (72%), a diplomások (79%), a fiatal középkorúak (73%) és a budapestiek (78%) között találunk az átlagosnál nagyobb arányban. A diplomások azonban megrekednek a kipróbálók, az alkalmanként játszók szintjén, hiszen egyetlen játékformában sem felülreprezentáltak a rendszeres játékosok között. A szerencsejátékot valaha kipróbálók között a lottó a legnépszerűbb, amelyet a válaszadók 91 százaléka játszott már. Szintén népszerű a kaparós sorsjegy, illetve az egyéb sorsolásos játékok.

Akik játszottak valaha szerencsejátékot, azoknak közel kétharmada nyert is a játékon. A nyertesek háromnegyedének 10 ezer forintnál kisebb összeggel kellett beérnie. Igazán szerencsének csak a játékosok 4%-a mondhatja magát, ők azok akik életük során 100 ezer forintot meghaladó összeghez jutottak valamilyen szerencsejátékon. A 10 ezer és 100 ezer forint közötti nyereményeken a játékosok egyötöde osztozott. Az eddig bezsebelt alacsony nyeremények ellenére a válaszadók közül minden ötödik úgy gondolja, hogy még is a szerencsejáték az egyetlen lehetőség a gyors meggazdagodásra.

Itthon 2007-ben közel 246 milliárd forint volt a különféle szerencsejátékok által bonyolított forgalom. A hagyományos sorshúzásos játékok, a sorsjegyek, illetve a sportfogadás területén dolgozó (néhány éve kaszinókat is működtető, saját közlése szerint ezen a piacon is kb. 50%-os részesedéssel bíró) állami Szerencsejáték Zrt. 2007-es, 144 milliárd forintos árbevétele alapján az 54. legnagyobb hazai vállalkozás. Régiós súlyát jelzi, hogy az egy lakosra eső szerencsejáték-árbevétel 2004-ben 44 euró volt hazánkban, míg a következő Csehországban és Horvátországban is csak 21 euró körül – úgy, hogy a teljes magyar piac felét a vállalat kontrollálta. 2008-ban az olimpia és a foci EB, valamint a halmozódó lottónyeremények nyújtotta vonzerő nem várt, 156 milliárdos forgalmat hozott az SZRT-nek. 2009-re a tavaly jóváhagyott üzleti terv 140 milliárdos bevétellel kalkulál, 2,4 milliárdnyi adózás előtti nyereség mellett.

Menedzsment Fórum 

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!