A hazai cégek ugyancsak pórul járhatnak, ha adósak maradnak a mérlegük benyújtásával és közzétételével. A cégbíróság törvényességi felügyeleti eljárásban léphet fel ellenük. A mulasztót először felszólítja a hiány pótlására, és eredménytelenség esetén bírság kiszabásával készteti a törvényes lépések megtételére. A pénzbírság akár tízmillió forint is lehet, és mód van arra is, hogy a cégbíróság a vállalkozás vezető tisztségviselőjét büntesse, ha az ő magatartása adott okot a törvényességi felügyeleti eljárásra. Vágó Imre, a Fővárosi Cégbíróság elnöki bírája hangsúlyozta: alaptalanok azok a feltevések, miszerint a gazdag vállalatok könnyedén kifizetik a bírságot, de nem adnak le mérleget. Ilyenkor ugyanis a bíróságnak tovább kell lépnie, és a procedúra adott esetben akár a cég megszűntté nyilvánításával végződhet.
Ám rendszerint már a cégbírósági felszólítás eredményre vezet. A bíróságnak pedig nem a büntetés célja, sokkal inkább az, hogy törvényes működésre ösztökélje a társaságokat. A gond az, hogy a cégek ma jó eséllyel kikerülhetik a felszólítást, bírságolást, törvényességi felügyeleti eljárást. A cégbíróságnak ugyanis nincs kapacitása az ilyen irányú ellenőrzésekre - írja a Világgazdaság.
Az idén azonban már szigorodik a mérlegleadási nyilvántartás, nem kell keresgélni a mulasztókat. Az IRM céginformációs szolgálata - ahol ugyancsak el kell helyezni közzététel céljából a mérleg egy példányát - jelezni fogja a dokumentum hiányát a cégbíróságoknak, kezdeményezve a törvényességi felügyeleti eljárást az érintettel szemben, számol be a Világgazdaság.
