A június 9-én elfogadott új reklámtörvény a DM küldemények rendszerét is szabályozza. A legfontosabb változás szigorúbb feltételekhez köti a DM megkereséseket: a levelekhez a hirdető cég ezentúl köteles ingyenes válaszborítékot is küldeni, és egy online lemondási lehetőséget is biztosítani, így könnyebben kitöröltethetjük magunkat a listákról.
A politikai kampányok után tömegesen titkosítunkBartók János, a TeleData Távközlési Adatfeldolgozó és Hirdetésszervező Kft. ügyvezetője egyetért a szigorítással, mivel ezáltal talán kevesebb lesz az illegális adatgyűjtések száma. A törvényváltozás értelmében a lemondáson kívül a DM hirdetések felelőssége is szigorodott: érvényessége már a teljes hirdetői láncra, azaz a közzétevőre is kiterjed.
„Az emberek nem szeretik, ha zaklatják őket, a DM megkereséseket pedig gyakran annak veszik. A politikai marketinggel szemben pedig kifejezetten zárkózottak: egy-egy politikai DM kampány után tömegesen titkosítják telefonszámaikat, ami nagyon rosszat tesz a szakmának.”
Honnan tudják a címemet?Mindenki folyamatosan kapja a címzett és címzetlen küldeményeket, de vajon honnan vannak a címek? A legnagyobb adatbázis-kereskedő maga az állam, pontosabban a Belügyminisztérium által működtetett Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala. (KEKKH)
Ide születésünkkor bekerülnek adataink, címünk, életkorunk, családi állapotunk, melyek mind nagyon fontos információk a hirdetők számára. Ezen adatok megvásárolhatóak, és hat hónapig felhasználhatóak. Később pedig a visszajelzések alapján lehet új listát kialakítani. A vásárlás feltétele, hogy a vevő cég bejegyzett adatkezelő cég legyen, a bejegyzést pedig az Adatvédelmi Biztos Hivatalánál lehet kérni.
A másik módja az adatgyűjtésnek, amikor mi magunk adjuk meg címünket, nevünket, telefonszámunkat, például egy nyereményjáték keretein belül. Persze ilyenkor szeretnénk, ha adatunkat csak abban a játékban használnák fel, azonban ha jobban megnézzük az apró betűs részt a papír alján, akkor látjuk, hogy az adatmegadással hozzájárulunk a későbbi adatfelhasználáshoz, esetleg még a továbbadásához is.
Rosszabb eset, amikor ugyan mi nem járultunk hozzá adataink továbbításához, a nyereményjátékot szervező cég azonban megteszi ezt helyettünk, és eladja adatbázisait. Ilyenkor történhet meg az, hogy olyan cégektől kapunk telefonhívásokat, melyekkel sosem álltunk kapcsolatban.
A telefonkönyv adatai - amennyiben a telefonszám-igényléskor nem titkosítottuk magunkat – nyilvánosak. Ez persze nem jelenti azt, hogy DM célokra is felhasználhatóak. "Ez ugyanaz a kategória, mint a Google-on, IWIW-en vagy bármilyen internetes oldalon található adatoknak a felhasználása" – mondta el az mfor.hu-nak Bartók János. Attól, hogy nyilvános, még nem használható fel reklám céljára, sőt, még, ha hirdetésben közöl valaki egy magántelefonszámot vagy címet, email címet, azt sem vehetjük szabad prédának, ugyanis a DM címzéseknek szigorúan célhoz kötöttnek kell lenniük.
Szintén nem elhanyagolandó szempont, hogy akik ezeket az adatokat harmadik félnek pénzért kínálják, már nemcsak az új reklámtörvényt, de a szerzői jog rendelkezéseit is megsértik.
Egy komolyabb cég nem engedheti meg magának, hogy lopott adatok segítségével hirdesse magát - különben is, a lebukás kockázata mindig ott lebeg. Így érdemes vásárolni vagy a KEKKH-tól vagy adatbázis-kezelő cégektől, esetleg bérelni, vagy - ami a legdrágább - gyűjteni. Adatokat legálisan az utcán vagy ügyfeleink körében szerezhetünk, akár direkt, akár hűségprogram, nyereményjáték vagy hasonló akciók keretében.
Fontos tudni, hogy a fenti információk nem vonatkoznak a céges adatokra, ugyanis azok minden esetben nyilvánosak, és DM célokra felhasználhatóak. Kisebb ellentmondás keletkezik akkor, ha valaki egyéni vállalkozó, így elérhetőségei magánelérhetőségek is egyben. Ilyenkor, amennyiben magáncíme megegyezik a székhellyel, úgy az céges adatnak minősül. A titkos telefonhívások egyelőre fehér foltnak számítanak, ugyanis ha titkosított számról érkezetett a hívás, technikailag bonyolultabb megoldani a letiltást.
Forgács Nóra jogász, adatvédelmi szakértő szerint a jelenlegi törvény a fogyasztóknak kedvez, a kilencvenes években elfogadott előző DM-törvényhez képest. Jelenleg az is fel kell hogy legyen tüntetve egy küldeményen, hogy honnan vannak meg adataink a hirdető cégnek. "Persze jobb lenne, ha eleve a küldés előtt kérnék a hozzájárulásokat, nem pedig utólag kellene tiltakozni, de ez a fajta adatkövetési kötelezettség mégis nagy segítség a fogyasztók számára" - mondta el az mfor.hu-nak Forgács Nóra.
Azt már tudjuk, hogyan juthatnak a cégek legálisan adatokhoz, azt viszont még nem, mi hogyan tiltakozhatunk. Persze mindig felmerül a kérdés: érdemes-e sok időt, energiát tiltakozással tölteni, vagy egyszerűbb kitörölni az emailt, smst, kidobni a levelet, vagy elköszönni az ügynöktől, amennyiben nem érdekel minket az ajánlat.
A lényeg, hogy az új törvény értelmében a legegyszerűbb módokon tiltakozhatunk: telefonon, emailben, válaszlevélen vagy formanyomtatványon. Sajnos Magyarországon még nincs Robinson lista, melyre felkerülve egy egyszeri regisztrálással az összes adatbázisból kikerülnénk, de megtehetjük ezt egyesével, a "zaklató" cég(ek) felé jelezve ezen szándékunkat.
Például, ha kéretlen telefonhívást kapunk magánszámunkra, és többször nem szeretnénk, hogy ez megismétlődjön, kérjük meg a hívó felet adataink törlésére. Ezután neki kötelessége lesz számunk eltávolítása a listájából. Ugyancsak értesíthetjük azokat a cégeket, akik kéretlenül küldenek smst vagy emailt magántelefonunkra/email címünkre.
Ha nem akarunk a cégekkel bíbelődni, ugyanezt a bejelentést megtehetjük az adatvédelmi ombudsman felé is, mindenféle formális megkötés nélkül. Bármilyen email címre, címzettnek küldhetjük a levelet, a hivatalba érésekor érvényes lesz panaszunk.
Ha pedig a címünket is eltitkolnánk a DM levelek küldői elől, úgy az önkormányzathoz kell besétálnunk, és kitöltenünk egy olyan formanyomtatványt, mely megtiltja a KEKKH-nak, hogy kiadja adatainkat.
Aki nem elégszik meg címének kitörlésével, és van energiája utánajárni a feladónak, annak ehhez természetesen joga van. Utána pedig jogosult bejelentést tenni a Fogyasztóvédelmi Hivatalnál, a Gazdasági Versenyhivatalnál vagy az ombudsmannál.
Míg utóbbi eszközrendszere a nyilvánosságra hozatalig és a felszólításig terjed, előbbi két hivatal bírságot is kiszabhat a jogsértő cégeknek.
Menedzsment Fórum
