A szocialista politikus megjegyezte: egy buszsofőr bruttó 250 ezer forintot keres havonta, ennél nem keres többet egy pedagógus vagy egy osztályvezető főorvos sem. Kiemelte, hogy a béren kívüli juttatásokkal éves szinten további évi nettó 500 ezer forintnyi összeget ajánlottak a BKV-alkalmazottaknak.
Mint mondta, a kormány a fejlesztésekre adott 22,5 milliárd forintot a BKV-nak, ezt az összeget a főváros további 5 milliárddal megtoldotta. Ez a azonban nem költhető fizetésemelésekre, csakis a fővárosi közösségi közlekedés színvonalának emelésére.
Horváth Csaba megemlítette, hogy a BKV 42 százaléknyi alkalmazottat képviselő szakszervezeteivel sikerült megállapodni, míg az 58 százalékot képviselővel nem. Utóbbiak "erkölcsileg helytelen útra tévedtek", mert a Fidesz befolyásolására veszélyeztetik a BKV-alkalmazottak megélhetését, ugyanis "minden egyes dolgozó, aki kollektív szerződés (...) nélkül dolgozik februártól, évente nettó 500 ezer forint nettó jövedelemtől esik el" - fogalmazott.
Szintén a legnagyobb ellenzéki párt "politikai megrendelésének" tudta be azt, hogy a Vasúti Dolgozók Szabad Szakszervezete csatlakozási szándékát fejezte ki a BKV-sztrájkhoz. Ez, csakúgy, mint az eddigi, több mint egy hete tartó BKV-s vadsztrájk, törvénytelen - állapította meg.
A kormánybiztos hozzátette: a közlekedési káosz "egyértelműen a Fidesz érdeke (...), mert minél nagyobb a káosz Budapesten, annál jobb a Fidesznek, minél nagyobb a káosz Budapesten, annál jobb Tarlós Istvánnak", a sztrájk felvételére buzdító szakszervezeti vezetők pedig félrevezetik az alkalmazottakat.
A keddi sztrájk mellett kiálló szakszervezeti vezetőket Horváth Csaba arra szólította fel, hogy "gondolják végig, térjenek jobb belátásra, és üljenek vissza érdemben a tárgyalóasztalhoz", mert a menedzsment ajánlata, ami "teljesítményhez, üzemi eredményhez és megtakarításhoz köti a további pénzügyi lehetőségeket, az tisztességes és korrekt", a 13 százalékos béremelésnél többet pedig nem tudnak adni.
MTI/Menedzsment Fórum
