A tavalyi 49,47 milliárdos összes online költésből a 38 százalékos legnagyobb szeletet kihasító display-hirdetések piacától növekedést várnak, ha ennek mértéke nem is lesz kiugró. A 34 százalékos részesedést felmutató, keresőkön megjelenő hirdetéseknél a korábbi évek lassuló növekedési trendjének folytatását prognosztizálják.
Idén is jó eredményt várnak az apróhirdetéseket, az árösszehasonlító és az aukciós oldalakat magában foglaló listing-szegmenstől, amely tavaly 33 százalékos növekedéssel minden hatodik online hirdetési forintot elvitt, a mobileszközök terjedésével pedig a tavaly 147 százalékkal bővülő, az online hirdetési bevételek 10 százalékát felszívó mobilreklám erősödését jelzik előre.
Kérdésesnek nevezte, hogy kitart-e az e-mail hirdetések piacának tavalyi, 51 százalékos növekedése. Ennek hátterében akkor az állhatott, hogy új szereplők megjelenése pezsdítette fel ezt a szegmenst, amely az összbevétel 3 százalékát adja.
Az elmúlt tizenöt évben folyamatosan bővült a digitális reklámozás, amely a 2000-ben becsült 900 millió forinttal szemben tavaly 49,47 milliárdos bevételt könyvelhetett el. De egyre közelít az a pillanat, amikor már nem magában a médiapiac digitalizációja generál jelentős növekedést, az online költések pedig elérik azt a maximális piaci részesedést, ahonnan már csak a teljes piac növekedése mellett várható komolyabb bővülés. Persze, lehet, hogy ez majd csak hosszú-hosszú évek múlva történik meg – jegyezte meg.
Novák Péter megemlítette: a reklámozás legnagyobb felhajtó ereje a belső fogyasztás, ha ez emelkedik, ennél nagyobb mértékben bővül a hirdetési piac, de ha csökken, akkor is erősebb a negatív hatás. Az online reklámpiac legnagyobb költéseit pedig továbbra is a bank-, a jármű- és a távközlési szektor adja, de folyamatosan nő az elektronikus kereskedelem szerepe is, és mind több cég erősíti digitális kereskedelmi, ügyfélszolgálati platformját.
Kommunikálni vasárnap is érdemes
Szavai szerint a vasárnapi zárva tartás közvetlenül nem érinti bevételeiket, hiszen "kommunikálni vasárnap is érdemes", ugyanakkor a szektor szereplői érdeklődéssel várják, milyen módon változnak a reklámadó szabályai.
Novák Péter jelezte: számos más szereplőhöz hasonlóan az IAB is azt pártolja, hogy vezessék ki a reklámadót, amely ugyanakkor erősen progresszív sávos volta miatt nem érintette drasztikusan a hazai online piacot.
A "viszonylag egységes" mérték bevezetése viszont érintheti a költéseket, és jelentős terhet jelentene a szektor szereplőinek, versenyhátrányba hozva a hazai szereplőket, miközben a tavalyi online költések majdnem felét már tavaly is globális szereplők vitték el, zömében a Google és a Facebook.
Novák Péter elmondta, a válság 2008-as kitörése előtti években a nagy márkák elsősorban tévékben hirdettek, de szántak pénzt a kísérletezésre, így az internetre is, amely fél évtizede már a reklámbüdzsék kötelező eleme. És ha pluszpénzük van hirdetésre, ma már a prioritáslista elején az online áll – tette hozzá.
Példaként említette, hogy a válság éveiben sem csökkentek az internetes reklámköltések, legfeljebb a bővülés mértéke vált egy időre visszafogottabbá, de 2014-ben már 20 százalékos növekedést mértek.
Az országon belüli regionális különbségekről szólva Novák Péter elmondta, hogy ilyen adatokkal felmérésük nem rendelkezik, ez a kimaradó digitális reklámköltés nagyságrendje százmilliókban lehet mérhető.
Megemlítette: Magyarország elvesztette 2006-ig meglévő regionális előnyét; nálunk jobb pozícióba került a négyszer ekkora, jóval nyitottabb, kísérletezőbb lengyel és a szintén pénzbővebb cseh piac; "az elmúlt hat-hét évben ezek a piacok utolértek bennünket, sőt az egy főre jutó költések tekintetében el is léptek mellettünk".
A nagy innováció Amerikából vagy Nyugat-Európából érkezik, "amely cégek Kelet-Európában gondolkodnak, azok értelemszerűen először Lengyelországba jönnek el, és ha ott befogadó a közeg, márpedig befogadó, akkor innen terjeszkednek tovább" – magyarázta Novák Péter.
MTI
