A vidékfejlesztési tárca államtitkára úgy fogalmazott: egészséges energiamix kell, hogy kialakuljon az országban, az energiabiztonság érdekében bővíteni kell a beszerzési helyszíneket, forrásokat, energiahordozókat. Az egészséges energiamix számol a megújuló és a nem megújuló energiahordozókkal egyaránt, így a szénvagyon hasznosításával is - tette hozzá.
Illés Zoltán elmondta: becslések szerint az ország mélye 1,6 milliárd tonna fekete- és 9 milliárd tonna barnaszenet rejt, ezekből a következő évtizedben több százezer tonna hozható a felszínre, amelyet erőművek és a lakosság egyaránt használhat energia- és hőtermelésre, fűtésre.
A környezet- és természetvédelmi, valamint vízügyi szempontokat figyelembe véve a szaktárca számára a mélyművelésű bányászat elfogadható és támogatandó, ugyanakkor a meglévő lignitbányák létét nem fenyegeti veszély, újak nyitását azonban nem támogatják - jelentette ki.
Hangsúlyozta: egészen pontosan meg kell határozni, hogy a természeti adottságok alapján ilyen bányák hol nyithatók, illetve újranyithatók. A Natura 2000 helyszíneken például egyáltalán nem lehet bányászkodás, máshol pedig megfontolandó, hogy milyen feltételekkel támogatandó a mélyben lévő szén fejtése - mutatott rá.
Az államtitkár elmondta azt is: olyan, a legmodernebb technológiával üzemelő, akár állami vagy állami és magánforrásból finanszírozandó széntüzelésű erőművek építését is üdvözölné, amely a hőenergia mellett villamos energiát is termelne.
Riz Gábor, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Közgyűlés alelnöke a sajtótájékoztatón egyebek mellett arról szólt, hogy a közelmúltban újra megnyitották a mintegy két évtizede bezárt, Ózdhoz közeli Farkaslyuk egyik tárnáját, amelynek szénkitermelését jelenleg is vizsgálják.
Törő György, az Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület borsodi szervezetének vezetője szerint az elkövetkező években akár több aknából is megkezdődhet a bányászkodás, éppen ezért is a bányászati szakképzést újra kell indítani a régióban, ahol a bányászat kultúrája még mindig él.
MTI
