Átszervezi a szakmunkásképzés rendszerét a kormány, jelentette be csütörtöki sajtótájékoztatóján Hoffmann Rózsa oktatásért felelős államtitkár.
Rövidebb képzés, több gyakorlat
Egyrészt lerövidítik a képzést: ideje három év lesz, azaz a tankötelezettség 17 évig tart majd. Az új rendszer általánosan 2012 szeptemberétől léphet életbe, közölte az államtitkár.
Másrészt csökkentik az általános műveltséget adó tanórák számát, és helyettük a szakmai felkészültséget biztosító, a munkaerő-piaci igényekhez jobban igazodó képzésre helyeznek még nagyobb hangsúlyt. "Jelenleg csekély a szakmunkás-bizonyítvánnyal rendelkezők gyakorlati tudása. (…) A cél, hogy három év alatt a saját szakmájukban jól képzett fiatalok kerüljenek ki a szakiskolákból" - jegyezte meg Hoffmann Rózsa.
Orbán Viktor miniszterelnök már korábban bejelentette, hogy Magyarországon is bevezetik a német típusú, úgynevezett duális szakképzési rendszert. Ebben jelentősen, ezerről kétezerre emelik a gyakorlati órák számát, mondta az MTI híradása szerint Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke.
Nagyobb szerep jut a kamaráknak
A szakképzési feladatokban az MKIK az eddiginél jóval nagyobb szerepet kap majd: a kamara a jövőben újabb 99 szakmát felügyel az eddigi 26-on túl - az erről szóló megállapodást csütörtökön írták alá. A kamarák részvétele a gyakorlati képzés területén nő, de a szakképzés továbbra is állami irányítás alatt marad.
A kamara feladata lesz többek között a szakmai- és vizsgakövetelmények kidolgozása, a vizsgaelnöki delegálás, szintvizsgák szervezése és koordinálása, szakmai versenyek szervezése, illetve közreműködés a pályaválasztásban, és abban, hogy a hiányszakmák felé tereljék a diákokat.
A célok eléréséhez nélkülözhetetlen a cégek részvételének ösztönzése - a gyakorlati képzést kamarai garanciavállalással szeretnék megvalósítani.
Segély helyett munka
Orbán Viktor az aláírás előtt fontos gazdaságstratégiai megállapodásnak nevezte a dokumentumot. Szerinte az "segítséget nyújt a fiataloknak abban, hogy az iskolapadból ne a munkaügyi központba vagy a szociális ellátórendszerbe vezessen az útjuk, hanem egyenesen a munkahelyekre".
A miniszterelnök kiemelte: a tudás és az oktatás nemcsak gazdasági, hanem erkölcsi kérdés is: a kormánynak erkölcsi felelőssége van a tekintetben, hogy megtanítsa dolgozni a felnövekvő nemzedéket.
Hoffmann Rózsa ezzel összhangban utalt arra, hogy emelni kell a szakmunkások munkamorálját, és vissza kell adni társadalmi megbecsültségüket is.
Növelnék a szakmunkások számát
Parragh László szintén azt hangsúlyozta, hogy a magyar szakképzési rendszer jelenleg túlzottan elméletorientált. A vállalkozásoknál folyó gyakorlati képzés háttérbe szorult, és a rendszerváltás óta a felére esett vissza a gyakorlati órák száma, ráadásul jelentősen csökkent a szakiskolákban tanulók száma is.
Utalt arra, hogy ma Magyarországon a 20-25 éves korosztályból a szakképesítés nélküli emberek 75 százaléka munkanélküli, és az állástalanok többsége semmilyen szakképesítéssel nem rendelkezik.
Szerinte növelni kell a szakmunkásképzésben részt vevők arányát: jelenleg a középfokú oktatásban részt vevők mindössze 23 százaléka jár szakiskolába, ezt a mutatót 35 százalékra szeretnék emelni.
Tíz év kell az uniós szinthez
Magyarországon a 15 és 64 év közötti korosztályban mindössze 55 százalékos a foglalkoztatottsági ráta, miközben az Európai Unióban 65, az Egyesült Államokban 75, Kínában pedig 85 százalék. Magyarországnak "ebbe a versenybe be kell szállni" - mondta Orbán Viktor.
Szerinte tíz év alatt egymillió munkahely megteremtésével éri el Magyarország az EU foglalkoztatási szintjét. 13-15 éves távlatban pedig azt kell célul kitűzni - tette hozzá -, hogy hazánk Európa vezető országa legyen ebből a szempontból.
W. B.
