Bárány Balázs, a VDSZSZ alelnöke elmondta, hogy a döntést megfellebbezik, hiszen nincs bérmegállapodásuk a MÁV-val. A MÁV Zrt. közleményében emlékeztet arra, hogy a VDSZSZ ezt a követelését a pénzügyminiszter közelmúltban megemelt inflációs várakozása miatt várható reálkereset-csökkenés okán nyújtotta be a vasúttársaságnak.
A MÁV szerint a mostani - nem jogerős - bírósági döntés értelmében a VDSZSZ további 1,1 százalékos bérfejlesztési követelése ugyanúgy nem jogszerű, mint korábban a MÁV-Start Zrt.-nél a tíz százalékos extra béremelési igény.
A februárban indított VDSZSZ gördülősztrájk törvényességéről a felek között vita volt. A bíróság első fokon elutasította a MÁV-társaságok beadványát a sztrájk jogellenességének megállapítására, bár azt kimondta, hogy jogszerűtlen a szakszervezet 10 százalékos többlet-bérfejlesztésre vonatkozó követelése, mint a sztrájk oka.
Egyben kimondta, hogy a privatizációs bevételből való részesedésért sztrájkolni jogszerű. A MÁV szerette volna, ha a bíróság állást foglal a még elégséges szolgáltatás tartalmáról, azonban a bíróság úgy ítélte meg, hogy ebben nincs illetékessége. A bíróság döntését mind a két fél megfellebbezte.
A MÁV adatai szerint a legutóbbi április 7-én megtartott VDSZSZ sztrájkban a tervezett 1164 személyvonatból 722 közlekedett, 442 maradt ki a menetrendből. A MÁV szerint az április 7-i tíz órás sztrájk kifulladt, mivel a MÁV Zrt.-nél 121, a MÁV-Start Zrt.-nél 286 fő vett részt a sztrájkban, a vasutasok 98 százaléka dolgozott.
A vasúttársaság adatai szerint az április 7-i sztrájk alatt a MÁV-csoport szinten a konszolidált veszteség 70 millió forintra rúgott, a MÁV-Start jegy-visszatérítési összege belföldön 2 711 390 forint, nemzetközi viszonylatban 1 068 445 forint volt, továbbá 79 745 forint költségtérítést fizettek.
