Mi tekinthető adómentes béren kívüli juttatásnak 2006-tól? Táblázat!
Hódít a hosszú távú befektetés és az ételjegy
A GE-nél a mintegy 10 ezer fizikai munkavállaló a közvetlen pénzhez jutást preferálja, így a hideg étkezési utalvány a legkedveltebb forma. A hosszabb távú befektetésnek számító pénztári hozzájárulásokat már kevesebben választják.
Ellentétes tapasztalatokat fogalmazott meg Kónya László: esetükben a dolgozók 60-70 százalékban valamilyen pénztári hozzájárulás-támogatás mellett döntenek, a fennmaradó részen osztozik egyebek mellett a hideg- és a meleg étkeztetés, valamint az idei évtől igényelhető benzinkártya is.
A Mátrai Erőmű Rt.-nél is hasonló a helyzet, számolt be Kármán Csaba, a szakszervezeti bizottság elnöke. A vállalat jellegéből adódóan a munkások szállítása vagy a munkaruha náluk nem a kafetérián belül jelenik meg, hanem természetbeni juttatásként jár.
Az adómentesen adható béren kívüli juttatások limitje az idei évtől 400 ezer forint, ám a teljes kerettel ritkán élnek a vállalatok, fogalmazott Meskó László, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének tagja. Ezt a keretet a megkérdezettek közül senki sem használja ki, ám a juttatások - egy főre vetítve - meghaladják a 200 ezer forintot. Ez az összeg a Mercer Human Resource Consulting tavalyi felmérése alapján a felső kategóriába tartozik: a cégek általában 150 ezer forint körül áldoznak a kafetériára, s a felmérésben résztvevők mintegy 33 százaléka tervezett emelést 2005-ben.
Fejfájós az ingyenes bérlet bevezetése
[ajanlo=1466][igazitas=right/]Az idei adóváltozások ellenére nem nagyon cserélődött a vállalatoknál a kafetéria elemek köre, ám arányuk minden évben más és más. Indoklásul a legtöbb vezető a változó jogszabályokat jelölte meg, míg Vig Attila az adminisztrációs folyamat bonyolításában látja a bővítés akadályát.
Vizsgálják annak lehetőségét, hogy a helyi bérletet adómentes juttatásként válasszák a dolgozók, ám ennek adminisztrációs terhei jelentős többletet rónának a vállalatra. A vezető szerint sokat segítene, ha a könnyen kezelhető ételutalványokhoz hasonló megoldást fejlesztenének ki a helyi közlekedési vállalatok.
A kafetéria-rendszer beváltotta a hozzá fűzött reményeket, a dolgozók elkötelezettsége nőtt. Sokak szerint igazságosabb is, mint az elmúlt idők vállalati üdülős megoldásai. Azzal ugyanis gyakran csak egy kis szegmens élt vagy élhetett, míg a kafetéria "étlapján" mindenki egyformán válogathat.
Istvánko Viktória
