Hat pályázat érkezett
A Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság (NMHH) pénteki bejelentése szerint hat pályázat érkezett az augusztus elején kiírt frekvenciatenderre: a Telenor, a Vodafone és a Magyar Telekom mellett új szereplőként lépne be a piacra az RCS&RDS, a Viettel és a Magyar Posta.
Az elbírálás ugyanakkor azért érdekes, mert a pályázati kiírásban az szerepelt, hogy az első fordulóban a jelenlegi inkumbens szolgáltatók (Telenor, Vodafone, T-Mobile) nem pályázhatnak, mivel az volt a nem titkolt cél, hogy egy negyedik mobilszolgáltató lépjen be a magyar piacra. Ha ezt vesszük alapul, akkor a hat pályázatból hármat csak a második fordulóban vehet számításba az NMHH, amennyiben az első forduló érvénytelen lesz.
Az NMHH egyelőre azt sem közölte, melyik szolgáltató melyik blokkra adott be pályázatot. A hatóság idén augusztusban összesen három 900 Mhz-es frekvenciasávra írt ki tendert (A, B és C blokk), melyek közül az A blokk nyertese elővásárlási jogot kap a D és az E blokkra, mely az 1800 és a 2100 Mhz-es tartomány szabad kapacitásait tartalmazza. Egy új mobil alapú hangszolgáltatás szempontjából főleg utóbbi két sáv lehet érdekes, hiszen ezeken a tartományokon érdemes új mobilszolgáltatással belépni, a 900 Mhz-es frekvencia elsősorban adatátvitelre használható hatékonyan.
Tényleg összeállt az állami konzorcium
A Magyar Posta indulása a tenderen azt jelentheti, hogy valóban összeállt az utóbbi napokban a sajtóban már megszellőztetett állami konzorcium, melynek keretében a Magyar Villamosművek (MVM), a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) és a Posta közösen lennének mobilszolgáltatók. A három cég összefogására azért volt szükség, mert jelenleg az MVM kezelésében van az ország legnagyobb optikai hálózata, ami megkönnyítené az infrastruktúra kiépítését, az MFB adná a pénzt a beruházáshoz, a Postának pedig megvan az országos hálózata az értékesítéshez.
Az állami mobilszolgáltató ötlete jól hangzik ugyan, de van vele egy gond: sokba kerülne kiépíteni a szükséges rendszert, és azt állami pénzből kellene finanszírozni. A KBC Securities csütörtöki elemzése szerint nagyságrendileg 100 milliárd forintot kellene az államnak arra fordítani, hogy létrehozza az új mobilcéget. Ugyanakkor a költségvetés jelenlegi helyzetét ismerve kérdés, honnan lehet elvenni ennyi pénzt. A fenti problémák ellenére a KBC szakemberei nem lennének meglepve egy ilyen "váratlan" kormányzati döntésen - emeli ki a Bloomberg cikke.
A DIGI-t nem kell bemutatni
Szintén új szereplőként szállna be a magyar mobilpiacra az RCS&RDS, mely gyakorlatilag a hazánkban is működő DIGI-t jelenti, hiszen a DIGI Kft. 98,4 százalékos tulajdonosa ez a román cég. Az RCS&RDS 2005 áprilisában alakult a Romania Cable Systems (RCS) és a Romania Data Systems (RDS) egyesülésével. A vállalat többségi tulajdonosa Teszári Zoltán romániai magyar nagyvállalkozó.
A DIGI Románia és Magyarország mellett Szlovákiában, Csehországban, Szerbiában és Horvátországban van jelen a piacon, a legtöbb ügyfele Romániában van. Délkeleti szomszédunknál a cég kábeltévét, internetet, műholdas tévét, mobil- és vezetékes telefont szolgáltat. A céget korábban lehetséges indulóként emlegették a frekvenciatenderen, azonban az elmúlt hónapokban egyszer sem beszéltek nyilvánosan indulási szándékukról, ezért lehetett meglepő a lépés.
Abból a szempontból mégsem meglepő a DIGI pályázata, hogy a cég már a 2008-ban kiírt frekvenciapályázatra is adott be ajánlatot, azonban végül hosszas huzavona után az NHH 2009-ben érvénytelennek nyilvánította a tendert, így akkor nem kerültek kiosztásra a szabad kapacitások.
A DIGI Kft. 2010-es árbevétele a hivatalos adatok szerint 25,9 milliárd forint volt, emellett 5 milliárdos üzemi eredményt és 5,9 milliárdos mérleg szerinti eredményt ért el a vállalat.
De ki az a Viettel?
Az igazi meglepetést azonban a Viettel okozta a pénteki borítékbontáskor, hiszen őszintén megvallva korábban mi sem hallottunk a legnagyobb vietnámi mobilszolgáltaróról. A cég állami kézben van, a kezelése a vietnámi védelmi minisztériumhoz tartozik. A 90 milliós lakosságú ország mobilpiacán a Viettel részesedése nagyjából 40 százalékos, a vállalat központja a fővárosban Hanoiban van. További érdekesség, hogy a vietnámi fociliga másodosztályában szerepel a Viettel FC, mely korábban a hadsereg csapata volt mielőtt eladták a mobilszolgáltatónak és nevet változtatott.
A Viettel nem csak a magyar mobilpiacon lát fantáziát, hiszen idén januárban ők nyerték a perui mobiltendert is, amivel a negyedik szolgáltatók lettek a dél-amerikai országban. Emellett a cég jelen van Kambodzsában, Laoszban, Haitin és Mozambikban is, honlapjuk szerint összesen 63 millió ügyfelük van. A legtöbb országban Viettel, Metfone vagy Unitel néven fut a szolgáltatásuk.
A vállalat célja, hogy bekerüljön a világ tíz legnagyobb mobilszolgáltatója közé, jelenleg a hat országban összesen mintegy 25 ezer embert foglalkoztatnak. A vállalat fejlődését jelzi, hogy a bevételük a 2006-os 500 millió dollárról tavalyra megtízszereződött, 5 milliárdos számot értek el. Európában jelenleg egyetlen országban sem szolgáltat a vietnámi cég, tehát egy esetleges magyar tendergyőzelem áttörést is jelenthetne számukra a kontinensen.
Beke Károly
mfor.hu
