A bíróságon lesz nyertes és vesztes, míg a mediációt kétnyerős modellnek tartják. Egy jól sikerült közvetítés után ugyanis mindkét fél elégedett. Magyarországon a fogyasztóvédelemben, továbbá a családi, a munkaügyi, az egészségügyi, oktatásügyi és közigazgatásban keletkezett viták rendezése során indult ez a konfliktus feloldó technika, amely 2003 óta a polgári jellegű - így a cégek közötti - vitákban is alkalmazható.
Az igazságügy-miniszter jelentést készített az országgyűlésnek az első két év tapasztalatairól, ennek tárgyalására azonban már nem került sor. Múlt év novemberéig 903 magánszemély és 315 szervezet került be a minisztérium által vezetett közvetítői névjegyzékbe.
A mediátorok fele jogász végzettségű. Az eljárások száma 2003-ban közel 400, míg 2004-ben több mint 700 volt. Az ügyek kétharmada polgári jogi jellegű volt, a sikeresség meghaladja a 70 százalékot.
Ha figyelembe vesszük, hogy évente mintegy 300 ezer olyan ügy érkezik a bíróságokhoz, amelyekben közvetítő is eljárhatna, nem mondható népszerűnek a mediáció. Pedig az ügyeket egy hónap alatt lezárják, a költsége pedig 5-50 ezer forint, tehát nem mondható drágának. A sikertelen közvetítés pedig nem zárja ki a bírósági utat.
Krémer András, az Országos Mediációs Egyesület elnöke az MTI-nek elmondta, hogy készül az Európai Unió mediációs irányelvének tervezete. Más országokban - ahol hagyománya van az ilyen jellegű konfliktusmegoldásnak - a bíróságok is élvezik ennek előnyeit. Angliában például a munkaügyi konfliktusok 80 százaléka (ami évente több tízezer ügy) így oldódik meg. A sikerességgel nálunk sincs gond, viszont a technika ismeretlensége miatt a jelentősége ma még minimális - tette hozzá a szakember.
MTI/Menedzsment Fórum
