Olyan, a kontinenst keresztül-kasul behálózó közúti és vasúti beruházásokról van szó, amelyek nagyrészét az EU még a folyó költségvetési periódusban, 2013-ig szerette volna befejezni. A jelenlegi becslés szerint a kiépítés összköltsége már megközelíti a 400 milliárd eurót. Az uniónak elsősorban a határszakaszokon és a nehezebben megtérülő szakaszoknál kell segítenie az építkezésben.
Az uniós közlekedési miniszterek szlovéniai találkozóján közzétett bizottsági jelentés leszögezte, hogy a hálózat kiépítésére szükség van az uniós gazdasági növekedés és foglalkoztatás maximális javításához, illetve az egységes belső EU-piac kiterjesztéséhez. Hozzátette, hogy további komoly erőfeszítéseket kell tenni a lemaradások behozásához, a programok időbeni befejezéséhez.
A bizottság szerint a nehéz nemzetközi gazdasági helyzetben is hasznos lehet az uniónak a nagyszabású beruházások kivitelezése.
Jacques Barrot közlekedési biztos a dokumentumban kiemelte azt is, hogy jelentős haladást értek viszont el több folyosó kiépítésében.
A jelentés szerint az EU-tagállamok tavaly összesen 11,5 milliárd eurónyi uniós támogatást kértek - több mint kétszer többet az EU-költségvetésben előirányzott 5,1 milliárdnál - a hálózat építésének támogatására, 55 milliárd eurónyi fejlesztéshez. Ezek közé tartozik a Lyon-Torino gyorsvasútvonal, amelyet a tervek szerint később Magyarországon át az ukrán határig meghosszabbítanak, és a Párizs-Pozsony gyorsvasút, amely később ugyancsak tovább húzódhat Budapestig. A Berlin-Palermo vasútvonal dél-olaszországi szakasza kapta a legnagyobb támogatást a tavalyi, 5,1 milliárd eurós teljes kiutalásból, a második helyezett a franciaországi Lyon és a magyar-ukrán határ közötti vasútvonal volt.
