Már így rögtön a cikk elején kijelenthetjük, hogy 2008 és 2013 között, ha nincsenek az önkormányzati és egyéb támogatások, illetve a tulajdonosok nagylelkűsége, akkor igen komoly gondban lehetett volna a Honvéd és a Fradi is. Mindkét klub esetében ugyanis sokkal inkább támaszkodtak a támogatásokra és a tulajdonos pénztárcájára, mint a piacra és a klub marketing értékére.
A támogatásokról
A cégek a beszámolókban az egyéb bevételek között tüntetik fel a különféle támogatásokat, melyekre cikkünk elkészítése során szükségünk volt. A kiegészítő mellékletekben azonban nem minden esetben volt beazonosítható, hogy az ott szereplő összeg önkormányzattól származik-e. Sok esetben ugyanis csak "kapott támogatásként" szerepelnek ezek az összegek.
Fradi: szinte folyamatos tulajdonosi támogatás
A Fradi nemrég kapott új stadiont, leszerződött a Főtaxival, mint támogatóval, ám kérdéses, hogy ettől fog-e bármit is változni a klub anyagi helyzete. Főleg annak tükrében, hogy a stadionokból rendre elmaradoznak a szurkolók. Az FTC múltja azonban igen beszédes, már, ami a számokat illeti.
2008 és 2013 között összesítve 3,1 milliárd forintos árbevétele volt a Fradinak, a tulajdonosok 4,7 milliárd forintot toltak be a klubba, ami mellé még 185 milliós támogatás is társult. Mindez azonban közel sem volt elég ahhoz, hogy a 2008-2013-as évek összesített eredménye pozitív tartományba forduljon. A vizsgált időszakban ugyanis 3,3 milliárd forintos veszteséget termeltek ki a zöld-fehérek. Egyetlen nyereséges évük a 2013-as volt 124,5 millióval.
Honvéd: százmillióval támogatják
Hasonló a helyzet a Budapest Honvédnál is, ahol 1,5 milliárd folyt be a tevékenységnek köszönhetően, 2 milliárd pedig csak úgy, támogatásként önkormányzattól és egyéb szervezetektől. (Az egyéb bevételeken belül nem minden esetben azonosítható be, hogy önkormányzati támogatásról van-e szó). Hiába azonban a milliárdok, 620 millió forintos mínuszt "sikerült" összehozni.
A klub esetében külön érdekessség, hogy 2011 óta rendre százmilliós támogatásban részesül a klub. Akkor 374, 2012-ben 496, 2013-ban pedig 490 millió forintot kaptak.
Vagyis évente több támogatást kapnak, mint amennyi árbevételük van.
Az azonban hogy önkormányzati vagy más gazdasági szereplő tolta-e be ezeket az összegeket, sajnos nem derül ki a klub beszámolójából.
Az önkormányzat kedvence: a Videoton
Szintén milliárdokat kellett betennie a klubba a Videoton tulajdonosának is. 2008 és 2013 között Garancsi István összesen 2,6 milliárd forintot fizetett be tőkepótlás, tulajdonosi pótbefizetések címén. Ezt több mint 1 milliárdos önkormányzati támogatás egészítette ki ezen időszak alatt, sőt 2011-ben még 306 millió forint hitelre is szüksége volt a klubnak.
A Vidi esetében érdemes azt is megjegyezni, hogy
2008 óta folyamatosan évi 110-120 millió forintot pumpál a klubba a székesfehérvári önkormányzat is,
plusz 2008-ben 366 millió forint összegben a Videoton egy ügylethez kapcsolódóan beváltotta az önkormányzati kezességet. Az eredmény: 2 milliárdos összesített veszteség úgy, hogy 2010-ben még 1,3 milliárdos nyereséget tudtak kimutatni.
A Győri ETO milliárdos támogatás
A Quaestor-botrányban érintett Győri ETO 2008 és 2013 között nem igazán szorult tulajdonosi befizetésre, legalábbis a közzétett beszámolók alapján ez nem derült ki egyértelműen. Mindössze 4,6 millió forintos tőkeemelés történt 2011-ben. A tulajdonosok mellett sokkal inkább egyéb támogatókra támaszkodik a klub, hiszen csak 2013-ban valakik 537 millió forintot toltak az amúgy 840 milliós árbevételt elérő klubba, 2012-ben pedig 382 millió folyt az ETO kasszájába. Ebben az évben még 515 milliós kölcsönt is felvettek az egy évvel korábbi 100 millió után. Összesen tehát 2008 és 2013 között az ETO 1,8 milliárd forintos támogatást kapott. Árbevétele 2,8 milliárd volt, az ebben az időszakban elért vesztesége pedig 1,7 milliárd.
Ami a leginkább számítana...
Vizsgálódásunk során vetettünk egy pillantást arra is, hogy a 2013-as adatok alapján a vizsgált klubok árbevétele miből is tevődött össze. Ekkor 3 nagyobb, fontosabb tételre koncentráltunk: a jegybevételekre, a tv-s közvetítések jogdíjára, valamint a szponzori, reklám és hirdetési bevételekre.
Az mindenképpen megállapítható, hogy a nagyobb költségvetésű Videoton és Fradi árbevételének csekély részét teszik ki a jegyértékesítésből származó összeg: a fehérvári klubnál ez 6,8, a zöld-fehéreknél 10,8 százalékot jelent. Mindkét esetben a legnagyobb hangsúly a reklám, szponzori és hirdetési bevételeken van. Míg a Videoton bevételének 34 százaléka származik ebből, addig a Fradiénak 50 százalékát teszi ki.
A két kisebb költségvetésú csapat, a Győr és a Honvéd esetében némiképp másabb a helyzet, hiszen a legnagyobb bevételi forrás a tv-s közvetítés jogdíja. Az ETO-nál ez 25,1, a Honvédnál pedig 49,1 százalékot tesz ki. A győri klub helyzete annyiban pedig mindenképpen különlegesnek számít, hogy a jegybevételek a teljesnek a 21 százalékát jelentette 2013-ban.
Székely Sarolta
mfor.hu
