Az olimpia versenyei még nem, a karácsonyi műsorok viszont már szobaantennával, digitális minőségben is nézhetők lesznek Magyarországon - legalábbis erre számít Pataki Dániel, a Nemzeti Hírközlési Hatóság elnöke. Kiírták ugyanis a földfelszíni digitális műsorszórás első pályázatait Magyarországon. A tempó igen feszes: a pályázók legkésőbb 2008. április 24-én, 11 óráig nyújthatják be ajánlataikat, a tender eredményhirdetése 2008 nyarán várható.
A gyorsaság előny
A kiírás szerint a földfelszíni rádiós, valamint a televíziós műsorszórásnak két multiplexen 2008-ban el kell indulnia. Pataki Dániel ezzel kapcsolatban elmondta: menetrend szerint legkésőbb augusztus végén megköthetők a szerződések, de abban bíznak, hogy esetleg előbb is. Úgy vélte karácsonykor már biztosan fogható lesz 10 digitális tv-műsor az ország 30-40 százalékán, s legkésőbb 2009-elején megjelenhet a digitális mobiltévé szolgáltatás is.
A tendereket nettó egy millió forintért vásárolhatják meg a potenciális pályázók. Mint ahogy az már korábban is ismert volt, nem indulhat a televíziós pályázaton olyan vállalkozás, amelynek több mint háromszázezer TV előfizetője van - kivéve ebből a számból a már digitális kábel illetve műholdas szolgáltatásra előfizetőket. A rádiós pályázaton nem vehet részt országos rádióműsor-szolgáltató, vagy azzal irányítási viszonyban álló vállalkozás, kivéve a Magyar Rádiót, valamint országos rádiós közműsor-szolgáltatót. A televízió-hálózatért folyó versenyből így biztosan kimarad a kábeles és műholdas hálózattal rendelkező UPC, vagy a legutóbbi adatok szerint 313 ezer ügyfelet kiszolgáló T-Kábel is.
A műsorszórási jogosultságnak ára van: a pályázók ajánlatot tehetnek az egyszeri és az árbevétel-alapú pályázati díjfizetésre is. A televíziós műsorszóró pályázaton az egyszeri díj minimálisan 300 millió forint, az árbevétel-alapú pályázati díj pedig legalább az éves nettó árbevétel 3 százaléka. A rádiós pályázaton az egyszeri díj minimálisan 50 millió forint, az árbevétel-alapú pályázati díj pedig legalább az éves nettó árbevétel 0,5 százaléka.
Előnyt élveznek az elbírálásnál azok a pályázók, akik az előírtnál gyorsabban építik ki az antennahálózatot, és gyorsabban fedik le az országot. Ha valaki többet költ tájékoztatóanyagokra, ráadásul a szobaantennához csatlakoztatható digitális vevőkészüléket (set-top box) is kedvezményesen kínálják leendő ügyfeleik részére. Azért is pluszpont jár, ha a hálózat üzemeltetője új tévécsatornákat "enged be" az országos lefedettségű frekvenciákra, illetve a közszolgálati csatornákat műsorterjesztési díjait is kedvezően állapítja meg. A rádióknál a körzeti műsorokat sugárzó rádiók beengedése is pozitív elbírálás alá esik.
Ingyenesen nézhető
Előny még, ha az MPEG-4 digitális jelfeldolgozási és tömörítési szabványt alkalmazását is vállalja a tenderen induló cég, illetve mobil tévé szolgáltatás nyújtását is vállalja. Olyan kiegészítő szolgáltatásokért is pluszpontok járnak, mint a gyerekzár vagy az elektronikus műsorújság. Természetesen a műsorszolgáltatás díja is befolyásolja a pályázatok elbírását. Rozgonyi Krisztina, az NHH tanácsának alelnöke ezzel kapcsolatban elmondta: a kiírást úgy fogalmazták meg, hogy akkor is messzemenően érvényesülnek a felhasználók érdekei, ha csak kevés, vagy egy pályázó lesz. Így például a nyertesnek vállalnia kell, hogy a felhasználóknak havi 600 forint körüli összegért lehetővé teszi egy olyan set top box bérletét, aminek segítségével fogható a digitális adás. Hozzátette: a pályázatnak nem célja az állami bevétel növelése, ezzel szemben kifejezetten csökkenteni szeretnék a lakosság terheit.
Korábban megírtuk: az NHH szakemberei serint európai példák bizonyítják, hogy akkor lehet üzletileg is sikeres a szolgáltatás, ha minél több ingyenes csatornát biztosít a nyertes szolgáltató a nézőknek. A lehetséges üzleti modell tehát az, hogy a szolgáltató nem elsősorban az előfizetési díjakból, hanem a televízióktól beszedhető "továbbítási díjakból" fedezi a beruházást, azaz a műszaki háttér kiépítésének milliárdos költségeit. A televíziócsatornáknak pedig azért éri meg kifizetni ezt a díjat, mert az ingyenesség miatt több előfizető várható, a több néző pedig magasabb reklámbevételeket jelent - fejtette ki a lehetséges üzleti modell működését Pados László a hatóság frekvenciatervezési igazgatója.
Azt azonban hangsúlyozták az NHH vezetői, hogy előre nem lehet megmondani, hány csatorna lesz ingyenes és mennyi a fizetős, azaz kódolt. A törvény csak annyit garantál: az Magyar Televízió egyes és kettes csatornája, valamint a Duna Televízió adása ingyenes lesz.
Az adásokat egy szobaantennával, illetve a tévékészülékhez csatlakoztatott készülékkel, úgynevezett set-top box-szal lehet majd fogni. A set-top box-ok beszerelésének és megvásárlásának lesz majd egy egyszeri díja, de Pataki Dániel piaci információkra hivatkozva azt mondta, hogy ez öt, maximum tízezer forintnál nem kerül majd többe. Elképzelhető, hogy ezeket a készülékeket 600 forint körüli havi részletre is meg lehet majd vásárolni. Ennek azért van jelentősége az NHH elnöke szerint, mert a digitális televíziózás az esélyegyenlőséget is növelheti: Magyarországon még mindig csak a hagyományos és ingyenes földi sugárzást veszi igénybe a tévénézők 25 százaléka, ami azt jelenti, hogy ők eddig csak három tévé adását (Magyar Televízió 1-es, TV2, RTLKlub) fogták.
