3p

Kína stadionokat, infrastruktúrát épít a különböző afrikai országokban, holott azoknak nincs meg az ehhez szükséges tőkéjük, olvasható a Nemzeti Sport cikkében.

A nyilvánosságra hozott 2011-es adatok szerint Kína 1840 projektben nyújt segítő kezet világszerte, ezek csaknem öt százaléka sportberuházás Ázsiában, Afrikában, Óceániában és Latin-Amerikában, illetve a karibi térségben. A kínaiak tavaly publikált, de 2009-ben elkészített kimutatásaik szerint nyolcvanöt sportlétesítményt húztak fel világszerte, és szinte biztos, hogy mostanra számuk a százat is elérte, olvasható az nso.hu-n.

A „megajándékozottak” saját erőből nem tudnának hasonlókat építtetni. És nem is a helyi ipar a fő haszonélvező: Kína hozza a tervező és az építtető céget, Kína szállítja a nyersanyagok jó részét, kilencven százalékban kínaiak a projektek tisztségviselői, és kínai munkások dolgoznak az építkezéseken, felháborítva ezzel az adott ország építőipari vállalkozóit.

A kínai cégek a létesítményeket kiszolgáló infrastruktúra létrehozásában is kulcsszerepet vállalnak, a helyiek mind nagyobb ellenérzései mellett. Zambiában és Costa Ricában csúszó fizetések és fizetéscsökkentések miatt tiltakoztak az építkezésbe bevett helyiek, Angolában pedig rendszeres támadások érték a kínai munkásokat, amikor azok a 2010-es Afrika-kupára szánt négy stadiont építették egy hatszázmillió dolláros projekt keretében.

Szinte mindegyik átadott stadion az országok lehetőségeihez képest túl nagy, túl drágán fenntartható és kevéssé kihasználható. Ezek nem üzleti befektetések – a kínaiak nem reménykedhetnek megtérülésben – sokkal inkább politikai és presztízsberuházások.

Mi is az ár?

A Ghánában és Zambiában stadionokat építő Shanghai Construction Group leányvállalata aranybányákban vásárol részesedést Afrika-szerte, más cégek vasércbányákban, olajban, nikkelben, rézben, faanyagban „utaznak”. A rossz nyelvek szerint a gaboni stadionprojekt nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a kormány ne vegye el a hatalmas belingai vasérckészlet kitermelésére vonatkozó – környezetvédelmileg igen aggályos – megbízást a kínaiaktól.

A nyersanyagéhség kielégíthetetlen, és a kínai állam hivatalos direktívában támogatja az agresszív terjeszkedést, minden segítséget megadva ahhoz. A csekk-könyv mindig nyitva van, és a kínai cégek a helyiek megkönnyebbülésére nem állnak elő holmi demokratikus intézkedések iránti követelésekkel, mint a nyugati segélyezők.

Kizárólag a nyersanyagokkal nem magyarázható a kínai szerepvállalás, hiszen sok olyan országban is építtettek sportlétesítményeket, amelynek nem volt igazán értékes erőforrása. A presztízsberuházások politikai tőkét is jelentenek a kínaiaknak: közép-amerikai országok sora tagadta meg hagyományos kapcsolatait Tajvannal, hogy megkapja az áhított befektetéseket, összegzi a Nemzeti Sport cikke.

mfor.hu

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!