5p

A látszatintézkedések helyett a gazdaság versenyképességét valóban növelő döntések meghozatalát, az egészségügy és a közigazgatás átalakítását sürgetik a piaci szereplők. A költségvetési megszorítások rövid távon a kiadások emelkedéséhez vezetnek majd - hívták fel a figyelmet az mfor.hu Heti Hármas című sorozatában megkérdezett cégvezetők.

Az elmúlt hetek egyik vezető témája a szükségszerű költségvetési kiigazítások kérdése. A választások után az ország vezető közgazdászai az államháztartás, a közigazgatás és az egészségügy szférájában azonnali intézkedéseket sürgetnek. Ön szerint milyen kiadásokat csökkentsen az állam a versenyképesség javításának érdekében? Honnan lehetne új forrásokat szerezni, és melyek azok a területek, ahol azonnali lépések kellenének?

Hák-Kovács Tamás, a Commerzbank Zrt. elnök-vezérigazgatója:

- Gyors megtakarítási potenciálokat nem látok. Első körben a pénzügyi piacok bizalmát megtartó döntések meghozatalát, a helyes tendenciák beindítását tartanám fontosnak. Az átfogóbb reformok - mint például az egészségügy vagy a közigazgatás átalakítása - csak hosszú távon javítják az államháztartás egyenlegét. Az egyik legfontosabb feladat egy hatékonyabb adórendszer kidolgozása és az igazságosabb közteherviselés feltételeinek a megteremtése lenne.

Az elmúlt 3-5 évben egymást követték a látszatintézkedések, amelyek valójában nem segítenek a gazdaság problémáin. Ide sorolnám a luxusadót, az evát és az echót is. Az adóbefizetők több mint kétharmada minimálbér közeli fizetés után adózik, ami a valós kereseti körülményeknek egyáltalán nem felel meg.

Az államháztartásnak ma nincs olyan területe, ahol ne lenne szükség drasztikus reformokra. Az egészségügy átalakítása a legsürgetőbb, ezt a szolgáltatást igénybe vevők és a finanszírozók is tapasztalhatják. A gazdaság mostani, igen kedvezőtlen állapotához többek között a koncepció nélküli működés, a fedezet nélkül nyugdíjemelések és járulékcsökkentések vezettek.

Az összeomlás előtt álló egészségügyben sem a pénzhiány a fő probléma, hanem a rossz üzemeltetés, az alulfinanszírozottság és a pazarlás egyidejű jelenléte, és a félprivatizáltság. A kórházakban például a szükségesnél 40-60 százalékkal több a kapacitás, az elosztás azonban nem hatékony.


Lepsényi István, a Knorr-Bremse Fékrendszerek Kft. vezérigazgatója, a Menedzserek Országos Szövetségének elnöke:

- A gazdaság versenyképességének növelése érdekében elsősorban az államháztartást kell rendbe tenni, először rövidtávú intézkedésekkel, illetve a nagy elosztó rendszerek átalakításával.

Mindenek előtt az állami kiadások érezhető csökkentésére van szükség (parlamenti kiadások, minisztériumok száma és létszáma, párhuzamos és felesleges tevékenységek radikális felszámolása, a felesleges háttérintézmények megszüntetése). Ezzel egyidejűleg az önkormányzatok adminisztratív kiadásait is vissza kell fogni.

A gazdaság versenyképességét elősegíti az egyszerűbb szabályozás, az egycsatornás rendszer, a gyorsabb, hatékonyabb és transzparensebb pályáztatás, a korszerűbb közbeszerzési folyamatok. A bürokrácia megszüntetése, az elburjánzott intézmények felszámolása érezhető költségcsökkentést is jelent.

A gazdaság átmenetileg elfogadja a munkabérre jutó terhek szinten tartását azzal a feltétellel, hogy az állami/közigazgatási szférában dolgozók béremelését átmenetileg befagyasztják, és azt követően a növekedés alapja csak a hatékonyság növelése lehet. A stabilizálási időszakot követően (maximum 2 év) meg kell kezdeni a munkabérre rakodó terhek érezhető csökkenését.

Lőrincze Péter, a TriGranit alelnöke, a VOSZ ügyvezető elnökének tanácsadója:

- Felmerül a kérdés, hogy szükség van-e 50-60 olyan országos hatáskörű szervezetre, amelyek - nevük alapján - egymáshoz közel álló ügyekben járnak el. Jelenleg minden államigazgatási vezető mellett külön sajtós, tanácsadó és titkárságvezető dolgozik, ami szintén pazarlásnak tekinthető. Az elsők között például a miniszteri irodák létszámát kellene górcső alá venni. Az állam hitelességét erősítené, ha a megszorító intézkedéseket elsőként magával szemben érvényesítené.

A belföldi és a külföldi közvélemény, a magyar gazdaság és a tudományos élet is megtakarításokat vár. De nyilvánvaló, hogy csupán költségcsökkentő lépésekkel 2006-ban a problémát nem lehet megoldani. A megszorítások hatása nem gyors és nem automatikus, természeténél fogva a későbbiekben érvényesül, így első lépésben a kiadások megugrása várható, gondoljunk csak a végkielégitésekre. Az áfa 15 százalékról 20 százalékra történő emelése valószínűleg a legkézenfekvőbb lépés. Azt reméljük, hogy a terhek emelése nem fogja tartósan sújtani a vállalkozói világot, és nem rontja majd a versenyképességet.

Magyarországon az egyik legjelentősebb probléma, hogy a foglalkoztatás színvonala 5-6 százalékponttal el van maradva az EU-hoz képest, illetve hátrányban vagyunk a termelékenységi tényezők tekintetében is. A megfelelő válasz erre az élő munkát sújtó közterhek csökkentése, a távmunka és a részmunkaidő szélesebb körben való elterjesztése lehet. Ugyanakkor fontos lenne a magyar mezőgazdaság versenyképességének a növelése is. Ez a kérdés a választási kampányban a súlyánál lényegesen mérsékeltebb szerepet kapott.

Menedzsment Fórum

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!