Kultúrák keresztútján



Vajon milyen kulturális dimenzióktól függ, hogy együtt tud-e működni az Egyesült Államokból származó menedzser és magyar munkatársa?

Vajon milyen kulturális dimenzióktól függ, hogy együtt tud-e működni az Egyesült Államokból származó menedzser és magyar munkatársa? Mit gondol egy görög alkalmazott, amikor amerikai főnöke ellenőrizni akarja, hogy teljesítette-e megállapodásukat? S milyen kulturális különbözőségekre kell figyelnie egy kelet-közép-európai vezetőnek, ha egy német menedzserrel szeretne dolgozni?

Paul Marer, az Indiana University professzora a kilencvenes évek derekán-végén a magyarországi államszocialista rendszer kulturális örökségét elemezte. Hipotézise az volt, hogy a múlt rendszer működési mechanizmusai a rendszerváltás után is élő magatartásminta-elemeket eredményeznek. E hatások elemzésében a hofstedei logikát követve két speciális kulturális dimenziót definiált: az önbizalom és a bizalom dimenzióját.

Új kulturális dimenziók

Definíció szerint az önbizalom mint kulturális dimenzió arra utal, hogy az egyén miként ítéli meg saját magát a belső értékeivel, illetve a másokkal való összehasonlításai során. Marer megfigyelése szerint hazánkban és a közép-kelet-európai régióban az alacsonyabb önbizalommal rendelkező egyének aránya szignifikánsan magasabb, mint a megalapozott piacgazdaságokban. Mindennek folyományaként elmondható, hogy az üzleti alapon szerveződő közösségekben a kis önbizalommal bíró egyének magas aránya megnehezíti a munkatársak közötti együttműködés kialakítását, illetve a szervezeti szintű kooperáció menedzselését. Az észak-amerikaiakból áradó önbizalom és optimizmus, valamint belső irányítottság áll az egyik oldalon, míg a magyarok pesszimizmusa és külsőirányítottság-érzése áll a másikon. Ezért fordulhat elo, hogy a magyarok gyakorta másokat okolnak a problémákért, s ezért van az is, hogy ha egy nehéz feladatot kapnak, először azt veszik sorra, hogy miért nem lehet megcsinálni, mígnem "…a magyar büszkeség és leleményesség végül is megtalálja az utat."

A magyar és amerikai kultúra közötti, imént említett feszültség belső vállalati feszültségekhez vezethet, de az újabb magyar vezetői generáció megjelenésével e feszültség előreláthatóan fokozatosan enyhül.

A bizalom mint kulturális dimenzió arra utal, hogy milyen fokig bízik és általában hogyan viszonyul az egyén a közösség többi tagjához, az adott szervezet más érdekeltjeihez, a bürokráciához, illetve az idegenekhez. Marer megfigyelései szerint hazánkban és a közép-kelet-európai régióban az emberek bizalmatlanabbak egymással, mint a megalapozott múltra visszatekintő piacgazdaságokban. Bizalom hiányában a vezetési stílus az autokratizmus felé tendál.

Marer mindeddig publikálatlan kutatásának bázisát az Indiana Egyetem empirikus vizsgálatai, a kutatócsoport személyes tapasztalatai, magyarországi interjúk és személyes beszélgetések alkották.

.

Olvasta már?



hirdetés
hirdetés
elrejt
 
.