"Huizenga vagyonából évente 100 millió dollárt fordít karitatív célokra. Száznegyvenezer dolgozójának ad megélhetést, tőzsdei tevékenysége példa nélküli" - emlékeztetett a magyar üzletember.
Dr. Kürti büszke arra, hogy a 67 magyar pályázó közül a bírálók szinte egyhangúlag az ő neve mellett tették le voksukat. Szerinte a társadalmi jellegű, például a cigányság oktatását támogató intézkedései is növelték esélyeit.
"Az országos és a nemzetközi bíráló bizottságok azonos szempontok alapján döntöttek" - nyilatkozta a Menedzsment Fórumnak Karsai Erika, az Ernst & Young marketingmenedzsere azzal kapcsolatban, milyen kritériumok alapján lett befutó az informatikai vállalkozás csúcsvezetője.
"A magyarországi kiválasztásnál fontos tényező volt, hogy a pályázó nemzetközi szinten is képviseltesse magát az üzleti életben" - tette hozzá. A fontosabb kritériumok között szerepelt: hogyan kezeli a vezető az akadályokat, hogyan ápolja kapcsolatait, mennyire gondolkodik szervezetten, mennyire képes példát mutatni munkatársainak, gondoskodik-e környezetéről, illetve mennyire kiegyensúlyozott. A zsűrizők emelett a vállalat üzleti tervét, stratégiáját, pénzügyi eredményeit és növekedési ütemét is vizsgálták.
Már keresik a holnap menedzserét
Az Ernst & Young következő megmérettetésére szerdától lehet jelentkezni, bővebb információkat erről az érdeklődők a vállalat honlapján olvashatnak. A következő hazai futamon az idei győztes Kürti Sándoron kívül Habsburg György, Erdei Tamás, Antal Erzsébet és Csák János is voksolni fog.
"Az elismeréssel olyan példaképet szeretnénk állítani a fejlődő magyar piacgazdaság szereplői elé, akikre méltán lehetünk büszkék itthon és világszerte. A díj nagy lehetőség, hogy Magyarországot méltó színben mutassuk be a világ többi országa számára" - véli Czakó Borbála, az Ernst & Young hazai vezérigazgatója, a díj hazai védnöke.
Nagy Vajda Zsuzsa
Kürti: az erők összehangolása a siker titka
Néhány napja választották meg az év üzletemberét Monte Carlóban, ahol idén Dr. Kürti Sándor képviselte Magyarországot. A menedzser az mfor.hu-nak elmondta: hazánkat elsősorban kulturális és gondolkodásbeli lemaradások hátráltatják a többi versenytárssal szemben.
