Magyarország nem kilépni akar az Európai Unióból, hanem visegrádi országokkal közösen, a közép-európai és nemzeti érdekek mentén átalakítani és megváltoztatni szeretné az intézményrendszerét, hogy minden ország sikeres lehessen - jelentette ki Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtökön a Hungarian Business Leaders Forum (HBLF) pénzügyi csúcstalálkozón.
A fórumon Lázár úgy vélte, a Brexit történelmi hiba volt, de hozzájárulhat ahhoz, hogy alapvető változások legyenek az integrációban. A magyar kormány szerint nem kell további központosítás, további tagállami jogkörök átadására nincs szükség. Az adóügyeket például nemzeti hatáskörben kell tartani, mert ebben Magyarországnak versenyelőnye van.
A Brexit kapcsán Lázár azt mondta, a magyar gazdaság számára is fontos kérdés, hogy az EU milyen kereskedelmi megállapodást köt Nagy-Britanniával. Magyarországnak az az érdeke, hogy a kereskedelmi és az EU költségvetéséről szóló tárgyalások egyszerre haladjanak és gyorsan záruljanak le.
A kormány nem hisz abban, hogy 2020 után, amikor Nagy-Britannia már nem lesz tag, megszűnnének a kohéziós alapok, a finanszírozás azonban át fog alakulni. Úgy vélte lesznek források, de új, központi elosztású rendszer lesz, a Juncker fejlesztési alaphoz hasonlóan, amelyből "érdemes megnézni", hány közép-európai ország részesült.
Lázár kitért arra, hogy az évi 33-35 ezermilliárd forintos magyar GDP-ből évi 2-2,5 ezermilliárd forint az uniós kifizetés, ennyiben befolyásolja az ország gazdasági fejlődését. A forrásoknak volt stratégiai jelentősége a magyar gazdaság fejlesztése szempontjából, a gazdaság állapotától függően - mutatott rá. Magyarország elsősorban az államháztartás rendbetétele és a pénzügyi egyensúly kialakítása szempontjából járt jól ezekkel a forrásokkal, így nőtt a befektetői bizalom, csökkent az ország kitettsége - mondta, hozzátéve, a magyar költségvetés már képes saját forrásból is fejleszteni.
A Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint súlyos kettős mérce áldozata Magyarország, míg Ausztria dicséretet kap azért, mert határainál az "európai jogot lábbal tipró" intézkedéseket vezet be a határellenőrzés visszaállításával, addig Magyarországot elítélik a schengeni szabályok betartásáért a magyar-szerb határon. A migráció volt az egyetlen olyan, az integráció jövőjét meghatározó kérdés az elmúlt években, amelynél "egy lépést sem" sem közeledtek az álláspontok Magyarország és az Európai Bizottság között. Sok egyéb kérdésben a kezdeti túlfűtött viták után sikerült racionális egyezségre jutni 2010 után - jegyezte meg. Magyarország álláspontja szerint meg kell állítani, kontroll alá kell helyezni a migrációt, míg az európai többség megszervezni szeretné azt.
Úgy vélte, ez a vita meghatározza a következő évet, hiszen 2017 nyarán a bizottság célja, hogy akár jogi eszközökkel kényszerítse Magyarországot a menekültek visszafogadására és a liberálisabb határmenti beléptetésre. Az európai szocialisták a "fejükbe vették", hogy megpróbálják Magyarországot az Európai Unió szélére szorítani - jelentette ki Lázár János.
A következő időszak nagy vitája, hogy a tagállamok további jogkörök - adózás, ellátási rendszer - leadásával vagy azok jobb gyakorlásával tudnak az unió jövőjéhez hozzájárulni - fejtette ki. A magyar álláspont 2010 óta következetes: nincs szükség és lehetőség további hatáskörök átengedésére, mert az ország versenyképességét az segíti, ha tagállami hatáskörben maradnak ezek a kérdések - mondta Lázár János, aztán lelépett a konferenciáról.
Így már nem hallhatta a francia nagykövet kérdését, ami érdekes gellert adott a gyűlésnek. Eric Fournier felmutatta az Állítsuk meg Brüsszelt! plakátot. Mi ez? - kérdezte. - A magyar adófizetők pénzét arra használják, hogy a Franciaországgal szomszédos ország fővárosát megállítsák? Majd kifejtette, reméli, hogy Lázár János nem azonosul ezzel a gondolattal. Felszólalása nagy sikert aratott.
Lázár híján Szapáry György, a korábbi washingtoni nagykövet vette védelmébe a plakátot, azzal érvelve, hogy Magyarországon nemrég 300-400 ezer menekült száguldott át, és az Európai Bizottság tanácstalansága vezetett a plakátkampányhoz. Erre a holland nagykövet, Gajus Scheltema azzal reagált, Magyarország több embert fogadott be letelepedési kötvénnyel, mint ahányat az uniós megállapodás keretében kellett volna áttelepítenie. "A plakát azt üzeni, nem akarok a megoldás része lenni, ki akarok ebből maradni".
Hvg, MTI
