Egyes uniós országokban, ahol a tilalmat bevezették, megugrottak a fogyasztói árak, ami elsősorban azokat a csoportokat - nyugdíjasokat, nagycsaládosokat - sújtotta, akik rászorultak az olcsó termékek megvásárlására.
Ugyanakkor - mint a nemzetközi példák mutatják - nem mérséklődött a kis- és közepes méretű beszállítók kiszolgáltatottsága sem, ráadásul a profittöbblet a már piacon lévő, gazdaságilag erős kereskedők zsebébe vándorolt - szögezi le a GVH.
Az OECD egy közelmúltban közzétett elemzése megállapítja, hogy azokban az országokban, ahol bevezették a tilalmat, nemcsak áremelkedést tapasztaltak, hanem a tiltás hozzájárult a munkanélküliségi ráta növekedéséhez és egyes makrogazdasági mutatók romlásához is. Ezzel szemben azokban az országokban, ahol nem tiltották meg az árversenynek ezt a formáját, a kereskedők közötti árverseny hatékonyságra ösztönözte a piaci szereplőket s a folyamat a termelékenység növekedését erősítette.
A GVH közleménye szerint Írországban 2005. november elején, a fogyasztókat ért hátrányokra hivatkozva helyezték hatályon kívül a beszerzési ár alatti értékesítés és a kereskedelmet korlátozó rendelkezéseket. Franciaországban a számvevőszék 2004-ben javasolta a korlátozás feloldását, Nagy-Britanniában egy 2000-es ágazati vizsgálat megállapításaiból okulva a négy nagy hipermarket-lánc esetében kötelező önszabályozást alkalmaznak, de az árversenyt nem korlátozzák. Hollandia 2005 nyarán vetette el az árversenyt korlátozó szabályozás bevezetését, Ausztriában pedig még 1990-ben az alkotmánybíróság mondta ki, hogy az árversenyt korlátozó szabályozás verseny- és szerződéses szabadságot sért.
A Gazdasági Versenyhivatal a kereskedelmi törvényjavaslatról szóló országgyűlési vita kapcsán tartotta szükségesnek közgazdasági tanulmányokon és nemzetközi tapasztalatokon alapuló álláspontja közzétételét. A parlamenti vita során ugyanis felmerült a beszerzési ár alatti értékesítés betiltása, és hogy mód legyen megakadályozni a nagyméretű kereskedelmi egységek létrejöttét. A GVH álláspontja szerint a versenykorlátozó állami beavatkozások nem alkalmasak a kis- és közepes vállalatok védelmére, sőt bizonyítottak annak káros hatásai.
Mint arról az mfor.hu korábban beszámolt, a jelenség a hipermarketek térhódításával került a köztudatba. A hipermarketek áruházaik számának növelésével igyekeztek terjeszkedni. Jelenleg szinte minden közepes méretű városban találhatunk ilyen jellegű üzletet, így a láncok közötti árverseny egyre élesebb lett.
A hipermarketek ezért akár több hónapon keresztül is a beszerzési ár alatt értékesíthetik termékeiket. Természetesen az olcsón kínált áruk mellett a vásárlók olyan termékeket is megvásárolnak, melyek kompenzálják a kereskedő "veszteségét" az olcsóbb termékeken. Élelmiszerek esetében az ilyen stratégiák nem biztosítanak igazi versenyelőnyt, egyre nagyobb nyomás nehezedik a beszállítókra.
Kapcsolódó anyagok:
Legális maradhat a beszerzési ár alatti értékesítés
Kiterjesztenék a beszerzési ár alatti értékesítés tilalmát
Foghíjas a beszerzési ár alatti értékesítésre vonatkozó tilalom
Bedühödtek a pékek a 69 forintos kenyér miatt
