3p

„E” mint energia konferencia - fókuszban a megújulóenergia-politika érvényesülése, az energia tárolási lehetőségei, a gáz- és árampiac helyzete, a zöld átmenet finanszírozása, az elektromobilitás jövőképe.

Bankvezérek, neves energiapiaci szakértők, egyetemi tanárok és kutatók a jelen kihívásairól: hallgassa meg Ön is élőben!

2024. május 16. Budapest

Részletek és jelentkezés

Az elmúlt időszakban nőtt a dolgozói szegénység Magyarországon, ami összefüggésben van a szakszervezetek érdekérvényesítési lehetőségeivel – mondta a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke szerdán Szekszárdon.

Kordás László a Tolna megyei szakszervezeti tisztségviselőkkel tartott találkozóját megelőző sajtótájékoztatón hozzátette: az MSZSZ bérfelzárkóztatási programot hirdetett, amit csütörtökön tárgyal a konföderáció elnöksége.

Ismertetése szerint a program lényege a „négyszer kilenc” elve: a következő három évben évente 9 százalékkal nőne a minimálbér, és azt javasolják, hogy 2018-ban az alacsony keresetűek személyi jövedelemadója 9 százalék legyen.

Közölte: stratégiai cél, hogy a minimálbér nettó értéke érje el a létminimum értékét, a 68 500 forint nettó minimálbér és a 2013-as 87 500 forintos létminimum közti különbség szűnjön meg. Hozzátette: készek tárgyalásra a többéves felzárkóztatásról, de a megyei szakszervezeti tisztségviselőkkel arról is beszél, hogy milyen eszközökkel tudnak érvényt szerezni törekvésüknek akkor, ha nincs tárgyalási készség a munkáltatók és a kormányzat részéről.

Arról is beszámolt, hogy eddig nem történt előrelépés több olyan kérdésben, amelyeket a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége a 2014 decemberi bérmegállapodás záradékában rögzített. Ezek között említette a korengedményes és a korkedvezményes nyugdíj ügyét. Az MSZSZ mások mellett azt javasolja, hogy a még járó korkedvezmény időtartamát arányosan állapítsák meg. Példaként hozta fel a 2012-ben hatályba lépett munka törvénykönyvének azt a szabályát is, amely az éves szabadságot a betegszabadságon eltöltött idővel arányosan állapította meg. A parlament már módosította a jogszabályt, de az elmúlt három évben sokan kevesebb szabadságot kaptak. A szakszervezeti vezető jelezte: az „elvett szabadságokat vissza fogják szerezni”, ha kell peres úton.

Kordás László megjegyezte: a február 25-én a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének és az Autonóm Szakszervezetek Szövetségének egyesülésével létrejött MSZSZ-től azt várják, hogy hatékonyabb, nyugati típusú szakszervezeti modellt valósítanak meg, amely nemcsak a munka világával, hanem a szociálpolitika, az esélyegyenlőség és a társadalombiztosítás kérdéseivel is foglalkozik.

A Szakszervezetek Együttműködési Fóruma (SZEF) tagja az MSZSZ-nek, de nem olvadt be a konföderációba – mondta.

Fehér Józsefnek, a SZEF alelnökének a szerdai Napi Gazdaságban megjelent nyilatkozatára – miszerint a SZEF nem látja elérkezettnek az időt a beolvadásra -, Kordás László úgy reagált: reméli, hogy csak egy adminisztratív döntés hiányzik a SZEF részéről az egyesüléshez.

MTI

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!