Szabó Gábor szerint jelenleg az állam adja a k+f-re fordított költség 60 százalékát, 40-et pedig a magánszféra. Az idén a kormány 17,5 milliárd forinttal, jövőre pedig további 19 milliárddal többet kíván fordítani k+f-re, mint tavaly, amikor 80 milliárd forint jutott e célra. Ez évtől a k+f költségek 200 százalékát írhatják le a cégek társasági nyereségadójukból.
A Széchenyi-terv keretében kiírt pályázatok révén legkésőbb ez év júniusában 40-50 nagy volumenű kutatás-fejlesztési projekt indul el. A helyettes államtitkár reméli, hogy a k+f finanszírozása két év múlva több szempontból is kedvezőbb képet mutat majd, mert fokozottan megjelenik benne a magánszféra, gondoskodva arról, hogy az eredmények hasznosuljanak.
A közgyűlésen aláírták a Gazdasági Minisztérium és a Mavesz közötti együttműködési megállapodást. Pongorné Csákvári Marianna, a tárca helyettes államtitkára kifejtette, a Széchenyi-terv prioritásai mentén megvalósuló fejlesztések piacot jelentenek majd a magyar vegyipar számára is. Várjuk azokat a javaslatokat, amelyekkel a meghirdetett programok tovább javíthatók s azokat az észrevételeket is, amelyek az iparvállalatok működése szempontjából fontosak -- tette hozzá.
Magánszféra a k+f finanszírozásában
Az állam nem vonulhat ki az alapkutatás finanszírozásából -- hangoztatta az Oktatási Minisztérium helyettes államtitkára a Magyar Vegyipari Szövetség (Mavesz) Budapesten tartott tegnapi közgyűlésén.
