A bizottság értékelése szerint az egész gazdaságnak a javára vált, és a nemzetközi piacok Magyarország iránti bizalmát is erősítette, hogy a monetáris politikában sikeresen megvalósult az árfolyamcélokról az inflációs célkitűzések rendszerére való áttérés. A kedvezőtlenebbé vált gazdasági környezet ellenére is sikerül alacsony szinten stabilizálni a munkanélküliséget, amelynek tavalyi 5,7 százalékos mértéke a legalacsonyabbak közé tartozik a tagjelölt országok körében.
A bérek azonban gyorsabban emelkednek a tervezettnél, s a tavalyi 6,4 százalékos reálbér-növekedés sok éve először haladta meg a termelékenység növekedését - figyelmeztet a jelentés, amely ezt a fejleményt részben az infláció vártnál gyorsabb csökkenésének tulajdonítja.
A növekedés lassulásának körülményei között a kínálati oldalon az expanzív költségvetési politika tompította a ciklikus kilengések hatásait. Mivel azonban a munkaerőpiacok a rugalmatlanul reagáltak a lassulásra, Magyarországon az automatikus stabilizátorok nem játszanak jelentős szerepet - állapítja meg az elemzés. A folyómérleg viszonylag szerény - tavaly a GDP 2,2 százalékának megfelelő - hiányát a vállalati beruházások és a magánfogyasztás meglehetősen alacsony szintjével hozza összefüggésbe. Egészében véve azonban ezt a szintet - tekintettel a viszonylag alacsony energiaszámlára és a jelentős idegenforgalmi bevételekre - alacsonynak tartja az ország gazdasági fejlettségéhez képest. Arra számít ezért, hogy a folyómérleg hiánya legkésőbb 2003-ban, az erőteljes gazdasági megélénkülés nyomán "egészségesebb" szintre emelkedik. A folyómérleg hiányának finanszírozása ugyanakkor a közvetlen külföldi beruházások folytatódó beáramlásának köszönhetően továbbra sem jelenthet gondot - állapítja meg a bizottsági előrejelzés.
Magyar gazdaság 2002 tavaszán
Az Európai Bizottság előrejelzése szerint az idei évbe 3,5, jövőre 4,5 százalékos gazdasági növekedés lehet Magyarországon, ehhez ez idén 5,2, jövőre pedig 4,2 százalékos infláció párosulhat.
