Már a pénzügyi válság magyarországi megjelenése előtt rosszabbodott a BME néhány éve gazdasági szakon végzett hallgatóinak munkaerő-piaci helyzete. Bár még mindig igaz, hogy az itt diplomát szerzők már tanulmányaik befejezése után nem sokkal az átlagfizetés fölött keresnek, a most kapott eredmények relatív kicsit rosszabbak voltak, mint a korábbi években - közölte Szabó Imre, a BME Diákközpontjának igazgatója a felmérés ismertetése során egy, a napokban tartott sajtótájékoztatón.
Hozzátette: feltételezhető, hogy a nyár elején készült felmérés már mutatta a romló gazdasági helyzetet, ami akkor még az emberek nagy része számára nem volt egyértelmű.
A Műegyetemen immár tíz éve készítenek felmérést a végzősök elhelyezkedési esélyeiről. Az itt végzettek nagyon jó eséllyel indulnak a hazai munkaerő-piacon, így – bár nehéz összehasonlítani a különböző felsőfokú intézmények kutatásait, hiszen nincs egységes rendszer az utánkövetésre – feltehetőleg hasonló eredmények mutatkozhatnak más területeken is.
Már tavaly év elején rosszabbnak látszott a helyzet
A mostani felmérés során elsősorban a 2006-ban, egyetemi szinten gazdasági szakon végzettek munkaerő-piaci helyzetét vizsgálták. Ezeknek a frissdiplomásoknak a bruttó átlagjövedelmük 2007-ben 328 ezer forint volt, tavaly februárban pedig 288 760 forintot tett ki az átlagbérük. (Igaz, ebben nincsenek benne a pluszjuttatások.) Összehasonlításképpen: a KSH szerint a teljes munkaidejű szellemi foglalkozásúak átlagban havi bruttó 255 580 forintot kerestek tavalyelőtt.
A 2004-ben végzettek 2007-es havi bruttó átlagjövedelme 375 240 forint, a 2008. februári havi átlagkeresete pedig 462 090 forint volt, ami jelentős növekedés ezen csoportnak a 2006-ban mért, 2005. évi havi bruttó átlagértékéhez (290 320 forint) képest.
Az országos helyzethez képest az itt végzettek átlagban továbbra is kedvező helyzetben vannak, azaz a BME diploma az átlagnál magasabb jövedelmet jelent, már a karrier legelején is. Ugyanakkor meg kell említeni, hogy a karok adatait vizsgálva az utóbbi kijelentés nem igaz a Gépészmérnöki, az Építészmérnöki, valamint a Vegyészmérnöki és Biomérnöki Kar esetén, azaz a kari átlag nem éri el a szellemi foglalkozásúak országos átlagát.
Az álláskeresés a Gazdaság- és Társadalomtudományi Karon végzettek háromnegyedénél már a tanulmányok befejezése előtt elkezdődik, aminek eredményeként a végzettek több mint fele már a tanulmányai alatt elhelyezkedik. Ez nagyon jó arány, hiszen az Aiesec napokban nyilvánosságra hozott, számos felsőoktatási intézményben végzett felmérése szerint bár javult, még mindig csupán 30 százalék azok aránya, akik már a diplomaosztás előtt egy évvel nekifognak e tevékenységnek.
Több hónapba is telhet az álláskeresés
Azok a hallgatók, akik nem helyezkedtek el záróvizsgájukig, átlagosan négy hónapon belül találtak munkát. Az elhelyezkedésben a legnagyobb segítséget az ismerősöktől, családtagoktól kapják. Az itt végzett hallgatók között a többi kar diákjaihoz képest meglepően magas, közel 25 százalék azoknak az aránya, akik a Műegyetemi Állásbörze segítségével találnak munkát.
Érdekes módon a gazdasági szakokon végzettek szinte valamennyi vizsgált munkakörben és ágazatban megtalálhatóak, például a gazdaság, pénzügy, tanácsadás, tervezés, kutatás, kereskedelem, üzletkötés, kivitelezés területén. Legtöbben az ötszáz fő feletti létszámot foglalkoztató cégeknél helyezkednek el. Munkanélküliként építőmérnöki és műszaki menedzser diplomával rendelkezők jelölték meg magukat.
A válaszadók egyharmada nyilatkozta azt, hogy az egyetemen oktatott anyag ismerete a munkájához elengedhetetlen illetve jól hasznosítható, további 50 százalék szerint használható. Több mint a fele azt állítja, hogy szakmája erkölcsileg legalább jól megbecsült, és a kutatásban részt vettek 80 százaléka mondta, hogy szakmája anyagilag a legnagyobb megbecsülésben részesül.
A többi karral összevetve a legkedvezőbb értékelést idén is az építészmérnökök adták, ahol gyenge ("alig használható" illetve "egyáltalán nem használható") minősítés nem is fordult elő. Továbbra is a Gazdaság- és Társadalomtudományi Karon, valamint a Vegyészmérnöki és Biomérnöki Karon végzett hallgatók utólagos értékelése a legkedvezőtlenebb – derült ki az egyetem felméréséből.
Bár az átlagosnál valamivel kedvezőbb anyagi elismertséggel jellemezték szakmájukat a Gazdaság- és Társadalomtudományi Karon végzettek is, ők azonban gyakrabban érzik úgy, hogy az anyagi megbecsülést nem kíséri az erkölcsi. Az építészmérnökök és az építőmérnökök esetében éppen fordított a helyzet: bár szakmájuk erkölcsi presztízsét elég jónak érzik, anyagi elismertség tekintetében a legtöbben legfeljebb közepes értékelést adtak.
Kovács Zita
Menedzsment Fórum
