Az érintett országok - Magyarország, Csehország, Észtország, Lettország, Litvánia, Lengyelország, Szlovákia és Szlovénia - munkavállalóit az elmúlt két évben már csak Berlin és Bécs sújtotta korlátozásokkal, a többi tagország a tilalmat már korábban megszüntette.
A bizottság jelezte azt is: nem számít komolyabb munkaerő-áramlásra a korlátozások feloldását követően. A testület érvelése szerint ennek egyik oka az, hogy azok a munkavállalók, akik az uniós országokban szerettek volna dolgozni, jórészt már megtették ezt.
Az eddigi tapasztalatok és a témáról készült tanulmányok továbbá azt mutatják, hogy az esetleges munkaerőmozgás hatása pozitív lesz, azaz segíti a gazdasági növekedést, és csökkenti a jelenlegi munkaerőhiányt egyes ágazatokban.
A közlemény idézte Andor László foglalkoztatási és szociális biztos nyilatkozatát is, aki üdvözölte, hogy megszűntek a maradék korlátozások. Úgy vélte, ez további lehetőséget nyit meg a munkavállalók, de az egész EU előtt is. A mobilitás, a távolabbi munkahelykeresés fontos húzóereje a foglalkoztatás növelésének - szögezte le a magyar biztos.
Egyes régebbi EU-tagállamok (Írország, Nagy-Britannia és Svédország) már a 2004-es bővítéskor beengedték piacukra a kelet-európai tagállamok munkavállalóit. A szabad munkavállalást biztosító országok listája 2006-ban (Görögország, Spanyolország, Portugália, Finnország, Olaszország) és 2009-ben (Hollandia, Luxemburg, Franciaország, Belgium, Dánia) bővült tovább.
Korlátozásokat alkalmazott egyébként néhány évig Magyarország, Lengyelország és Szlovénia is az ő munkaerejük mozgását nehezítő régebbi tagországok ellen.
Az EU-bizottság korábbi tanulmányaiban megállapította, hogy a bővítést követő szabad munkaerő-áramlás kedvező hatást tett az uniós országok gazdaságára, és nem okozott súlyos zavarokat a munkaerőpiacokon.
A bizottság adatai szerint a 2004-es egymillióval szemben tavaly 2,3 millió munkavállaló dolgozott a régi 15 EU-tagállamban a nyolc érintett országból. Számuk még mindig elmarad attól a 19 millió embertől, akik EU-n kívüli országokból érkezve vállaltak munkát az unióban.
A brüsszeli testület előrejelzése szerint a kelet-európai munkavállalók száma 2015-re 3,3, 2020-ra 3,9 millióra nőhet a régi EU-tagországokban.
A 2007-ben csatlakozott Bulgáriára és Romániára a mostani változások nem vonatkoznak. Az ő esetükben 2013 vége a határidő az utolsó korlátozások feloldására. Tizenöt EU-tagállam, köztük Magyarország azonban már most sem korlátozza a román és bolgár állampolgárok szabályos munkavállalását.
MTI
