Megtorpant a külgazdasági egyensúly javulása

A magyar gazdaság növekedése továbbra is élénk, az államháztartás hiánya jelentősen csökkent, a
külgazdasági egyensúly javulása azonban megtorpant, és nem folytatódott az infláció mérséklődése
sem - áll a Központi Statisztikai Hivatalnak (KSH) az év első kilenc hónapját összefoglaló
jelentésében. Az MTI-hez szerdán eljuttatott összeállítás szerint az ipari termelés az első
háromnegyed évben 20 százalékkal volt nagyobb, mint az előző év azonos időszakában. A harmadik
negyedévben is csaknem 20 százalékos növekedési ütemet regisztrált a statisztika annak ellenére,
hogy ebben az időszakban a bázisadat már viszonylag magas volt. Az ipar dinamikus fejlődésében
továbbra is meghatározó szerepe van az exportnak, a háromnegyedévi kivitel 30 százalékkal haladta
meg a tavalyit. Az összefoglaló szerint a kis-, a közép- és a nagyvállalkozások egyaránt növelni
tudták teljesítményüket. A belföldi kereslet élénkülése főként a kis- és középméretű vállalkozások
fejlődését segítette elő.

A vizsgált időszakban dinamikusan emelkedett a külkereskedelmi forgalom. Az export 21
százalékkal, az import 19 százalékkal volt nagyobb, mint az előző év azonos időszakában. A
növekedés dollárban számított üteme alacsonyabb volt: az exporté 14 százalékos, az importé 15
százalékos. Az adatok a cserearányok romlására is felhívják a figyelmet - mutat rá a KSH jelentése.
Az első háromnegyedévben a külkereskedelmi áruforgalom negatív egyenlege 2,8 milliárd dollár
(azaz 2,9 milliárd euró) volt, ez több mint fél milliárd dollárral nagyobb a tavalyinál. Az
egyensúlyromlás hátterében az energiahordozók drágulása áll: az energiával kapcsolatos
többletkiadás ebben az időszakban nagyobb volt, mint a teljes áruforgalmi passzívum növekménye.
Kedvezőtlenül befolyásolta a folyó fizetési mérleg egyenlegét az is, hogy nőtt a
külfölditőke-befektetésekhez kapcsolódó profitkivonás mértéke. Ugyanakkor a szolgáltatások,
különösen az idegenforgalom terén elért aktívum növekedése mérsékelte a hiányt - emeli ki a
jelentés.