3.2. A mérnök-menedzserek menedzsment szaktudása
Ami a második kérdést illeti, egy amerikai mezőgazdasági gépgyár elnöke, McCafri szállóigévé vált mondása szerint: "Egy vállalat menedzselésének mechanizmusa valójában nem túl bonyolult, ha képesek vagyunk megérteni a lényeget: termékeket, szolgáltatásokat kell előállítani és eladni valakiknek, drágábban, mint amibe került. Ennyi az egész, kivéve még néhány millió részletkérdést." Ez az a néhány millió részletkérdés, amivel a menedzseri posztra kerülő műszaki szakembernek boldogulnia kell(ene). Ezek teljesen más természetűek, mint a műszaki problémák, és teljesen másfajta tudás birtokában oldhatók csak meg. Ehhez már kevés az a menedzsment ismeret, ami elegendő volt a mérnöki munkakör betöltéséhez.
"Míg a mérnökképzés hagyományosan az összes problémának objektív mérésekkel és megjósolható szabályosságokon alapuló, megalapozott formulákkal kezelhető alakra való redukálását hangsúlyozza, addig a menedzsmentben a siker egészen más kritériumokon múlik. A menedzsment világa sokkal kevésbé egzakt, nem olyan szabályos, elmosódottabb, és kisebb mértékben megjósolható, mint a műszaki világ. Ebből következik, hogy mivel a mérnökképzés nem készít fel elfogadhatóan a menedzseri pályára, számos hozzáértő mérnökből hozzá nem értő menedzser válik. Sok mérnök-menedzser pusztán előléptetett műszaki szakember, aki - bármiféle kiegészítő képzés híján - nem tekinthető menedzsment szakembernek, és sokkal kevésbé ért a menedzseléshez, mint beosztottai a műszaki munkához. Nem győzöm hangsúlyozni, hogy a műszaki tehetség aligha elegendő feltétele a menedzseri sikernek. Röviden: a jó műszaki szakemberek menedzseri pozíciókba való előléptetésének jelenlegi gyakorlata rossz, nem megfelelő, mert olyan mérnökökre bízza a műszaki menedzsmentet, akiket nyilvánvalóan nem menedzselésre képeztek ki elsősorban, és akik emiatt nem képesek másokat eredményesen menedzselni, motiválni." (Badawy, 1988)
Ahogyan az edzői pályára lépő sportolótól megköveteljük, hogy szerezzen edzői képesítést, ugyanúgy a menedzseri posztra kinevezendő mérnöktől is meg kell követelnünk a menedzseri végzettséget. Vissza kell tehát ülni az iskolapadba, és el kell végezni egy megfelelő szintű és szakirányú menedzserképzést. Mert szakképzett edzőkkel és szakképzett menedzserekkel többre megyünk.
Irodalomjegyzék
Badawy, M. K. (1988): One More Time: How to Motivate Your Engineers. In: Katz. R. (ed.): Managing Professionals in Innovative Organizations (Ballinger Publishing Co., Cambridge, Massachusetts)
Davis, K. (1967): Human Relations at Work (McGraw-Hill, New York)
Fayol, H. (1916): Administration Industrielle et Générale (Societe de l'Industrie Minerale, Paris)
Goleman, D. (1999): Mitől lesz valaki vezető? (Harvard Businessmanager, magyar kiadás, 1999/4. sz. 42.-50. o.)
Kotter, J. P. (1999): Mit csinálnak a vezetők valójában? (Harvard Businessmanager, magyar kiadás, 1. évf. 2. sz. 8.-16. o.)
Lanigan, M. (1992): Engineers in Business - The Principles of Management and Product Design (Addison-Wesley, Wokingham, UK)
Pataki B. (1992): Bizonytalanságok a magyar menedzsment terminológiában (Ipar-Gazdaság, XLIV. évf. 2.-3. sz. 51.-54. o.)
Pataki B. (1995): A magyar menedzsment terminológia rendbetételéről és az írástudók felelősségéről (Vezetéstudomány, XXVI. évf. 11. sz. 47.-51. o.)
Payne, A. C.; Chelsom, J. V. és Reavill, L. R. P. (1996): Management for Engineers (Wiley, Chichester, UK)
Taylor, F. W. (1911): The Principles of Scientific Management (Harper & Brothers, New York)
Menedzsmentről műszakiaknak - úri huncutság vagy alapvető tudnivaló?
Szükségük van-e a műszaki szakembereknek menedzsment ismeretekre? Idegen-e a műszaki tudománytól, a technológia világától a menedzsment? Egyáltalán helyes fogalmaink vannak-e a menedzsment mibenlétéről?
