Miután múlt héten megvizsgáltuk, hogyan befolyásolhatja a téli közfoglalkoztatás a novemberi foglalkoztatottsági statisztikát, arra gondoltunk, érdemes lenne megnézni az ellenkezőjét is. Vagyis az elmúlt két évben hogyan alakultak volna a számok, ha nem lett volna az egyre inkább bővülő közfoglalkoztatás. Már csak azért is, mert sokan ennek tulajdonítanak döntő szerepet abban, hogy fokozatosan, több tízezres mértékkel bővül a dolgozók száma előző év azonos időszakához képest. Bár, tudjuk, hogy a közfoglalkoztatás mellett a hazai kötődéssel meg rendelkező, de külföldön munkát vállalók adatai is szerepelnek, azokra ilyen részletességgel nincs statisztika.
Mindenek előtt a kereset statisztikákban szereplő közmunkások számából kellett három havi átlagokat készítenünk, hiszen a foglalkoztatottak számát is ilyen vetületben ismerhetjük. Ezt követően nagyon egyszerűen ezzel csökkentettük a havi foglalkoztatotti adatokat, és kaptunk egy korrigált létszámot.
Az idei évben megfigyelhető, hogy az első kilenc hónap átlagában (a közmunkásokat illetően ez a legfrissebb, rendelkezésre álló adat) átlagosan 109 ezer fővel növelte a foglalkoztatotti számot a közfoglalkoztatás. Így, ha nem lenne a másodlagos munkaerőpiacon ez a lehetőség, akkor a KSH idén szeptemberre 3,842 milliós létszámot közölt volna a valódi 3,989 millió helyett. A módosított szám még egy "közmunka nélküli világban" is többéves csúcsot jelentett volna.
A KSH által eredetileg közölt és az általunk közmunkával csökkentett számokat egy grafikonon ábrázolva tűnik szembe leginkább a differencia. Látható, hogy az idei módosított csúcs érték (piros terület) mindössze 11 ezer fővel haladja meg az egy évvel korábbi szintet, ami megfelel az Orbán-kormány ideje alatt közmunkások nélküli korábbi csúcsértéknek is.
Mivel a Nemzetgazdasági Minisztérium, sőt a témában megszólaló kormánypárti tagok a legritkább esetben hagyják ki nyilatkozatukból az előző évhez képest bekövetkezett változást, erre is készítettünk egy kalkulációt. Eszerint a szeptemberi valóságban 58 ezer fős differencia "csupán" 40 ezer lenne. Vagyis ennyi köszönhető önmagában a piaci igények alakulásának, illetve a külföldön dolgozók hazai statisztikát befolyásoló hatásának. Szembetűnő, hogy a 2010 év eleje óta tartó bővülési trend idén márciusban a közmunka nélkül megtört volna, hiszen ekkor 1500 fővel volt alacsonyabb a közmunkások nélküli foglalkoztatotti szám az egy évvel korábbinál.
Emellett érdemes a végén még azt is megnézni, mi lenne a közmunka nélkül azzal a kijelentéssel, hogy a kormányváltáshoz képest mennyivel is dolgoznak többen hazánkban. Az eredeti számok alapján szeptember végén közel 211 ezer fős volt a differencia 2010 júniusához képest. A közmunka nélkül azonban ennél közel 50 ezer fővel kisebb, 163 ezres bővülésről számolhatnának be a kormánytagok.
Jól visszaigazolja egyébként az alábbi grafikon, hogy 2012-től a kormány a korábbinál jóval nagyobb volumenben lépett be a munkaerőpiacra a közfoglalkoztatás segítségével. Idén pedig ez még tovább fokozódott. 2012 előtt ugyanis a kormányváltáshoz képest még a munkaerőpiac természetes változásából, pontosabban az öt főnél kisebb vállalkozások létszámadataiból fakadt a foglalkoztatás bővülése 2010 júniusához mérten, majd a tavalyi évtől kezdve már nagyobb mértékű volt a közmunka szerepvállalása.
Székely Sarolta
mfor.hu
