Az állami tulajdonban lévő vállalatok eredményei nem feltétlenül tükrözik a vezetők sikerét Kínában - emeli ki a jelentés. A központi vezetés ugyanis aktív támogatást nyújt ezeknek a vállalatoknak, így például olcsó telekbérlési és - vásárlási lehetőséget, adókedvezményt, valamint alacsony kamattal járó banki hiteleket, melyek aránytalanul nagy versenyelőnyt biztosítanak a piacon a cégek számára. A közvélemény újra és újra megkérdőjelezi a vállalatvezetők fizetésének jogosságát, mondván, ugyan ők gyárat vagy vállalatot irányítanak, mégis közszolgaként kellene rájuk tekinteni, s a bérezésüket is ennek megfelelően kellene meghatározni.
A Forbes magazin kínai kiadása szeptember elején a pekingi egyetemnél is magasabbra becsülte a vállalatvezetők átlagos bérét. A lap szerint a hazai tőzsdén jegyzett vállalatok közül 121, többségében állami tulajdonban lévő cég ügyvezető igazgatójának bére haladja meg az egymilllió jüant (36,4 millió forint), ami magasabb a hasonló jövedelmű magánvállalatot irányítók számánál. Az Egyesült Államokat követően a gazdasági válság okán 2009-ben Kína is limitálta az állami tulajdonban lévő cégek vezetőinek bérét, 2,8 millió jüanes (101 millió forint) plafont szabva.
Ez a határ mára eltűnt, a Forbes szerint tavaly a legtöbbet Han Csün-liang (Han Junliang), a szélturbinákat gyártó Sinovel Wind Group főnöke kereste, évi 8,58 millió jüannal (312 millió forint). Han-t a tengeri konténerek és szállítási eszközök előállítására szakosodott CIMC ügyvezetője követi 5,96 millió jüanes (217 millió forint) bérével, bronzérmes a Kínai Kereskedelmi Bank vezére, 5,31 millió jüanes (193 millió forint) éves jövedelmével.
Az állami tulajdonban lévő cégek befolyását nemrég becsülte meg az Amerikai Egyesült Államok kongresszusi felülvizsgálati csoportja, amely szerint ezek a vállalatok a gazdasági növekedés feléért felelősek. A Peterson gazdaságkutató intézet szerint ez az arány kevesebb, ám még mindig igen jelentős, 30 százalék.
MTI
