Mindig a konkrét eset összes körülménye alapján lehet megítélni, hogy az állásinterjúk során a munkáltatató által feltett mely kérdések eredményezhetnek közvetlen hátrányos megkülönböztetést – olvasható az Eszköztár befogadó munkahelyeknek című kötetben, amely az EQUAL közösségi kezdeményezés munkájának köszönhetően készült.
Ugyanakkor kimondható, hogy közvetlen hátrányos megkülönböztetést eredményezhetnek a magánéletre, párkapcsolatra, családi életre, tervezett gyermekvállalásra, szexuális szokásokra, lakóhelyre, származásra, vallási vagy politikai meggyőződésre, politikai események megítélésére, vagyoni helyzetre, egészségi állapotra vonatkozó kérdések.
Ilyen kérdéseket nem lehet feltenni például az állásinterjú alanyához:
- Hány gyermeke van?
- Milyen a családi állapota?
- Milyenek a vagyoni viszonyai?
- Vannak-e kiskorú gyermekei?
- Szeretne-e a jövőben gyermeket vállalni?
- Milyenek a szexuális szokásai?
- Van-e házasságon kívüli kapcsolata?
- Milyen vallású, gyakorolja-e a vallását?
- Tagja-e valamelyik pártnak?
Milyen jogorvoslati lehetősége van annak, akit a állásinterjún feltett kérdésre adott válasza miatt hátrány ért?
Ha a munkáltató az állásinterjúval összefüggésben megsérti az egyenlő bánásmód követelményét,
a. akkor a jogaiban sértett fél munkaügyi jogvitát kezdeményezhet a munkaügyi bíróság előtt,
b. kezdeményezheti az Egyenlő Bánásmód Hatóság eljárását,
c. valamint munkaügyi ellenőrzés lefolytatását a területileg illetékes munkaügyi felügyelőségnél.
Mit kell bizonyítania/valószínűsítenie a munkavállalónak és a munkáltatónak a jogorvoslati eljárás során?
a. A munkavállalónak azt kell valószínűsítenie, hogy az állásinterjún feltett kérdések összessége összefügg egy védett tulajdonságával. Az ilyen esetekben ugyanis a munkavállalól nem feltétlenül rendelkezik az érintett tulajdonsággal, de a munkáltató ezt feltételezi róla,
b. a munkáltató az állásinterjún történő meghallgatása után nem létesített vele foglalkoztatási, illetve munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyt, illetve kedvezőtlenebb feltételekkel létesített jogviszonyt, mint az összehasonlítható helyzetben lévő munkavállalóval.
A munkavállaló nem köteles bizonyítani az okozati összefüggést a kérdés és a hátrány között. A kimentés körében lehet annak jelentősége, hogy a kérelmező milyen választ adott a kérdésre.
